Annak ellenére, hogy a fiatalok szabadidejük nagy részét az interneten töltik, az otthoni beszélgetések során mégis sokkal jellemzőbb, hogy az iskolában történtekről faggatják őket szüleik – állapította meg egy friss országos kutatás. A Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli megbízásából készült felmérés azt vizsgálta, hogy a szülők mennyire vannak tisztában gyermekük online jelenlétével. Kiderült, hogy már a 7-12 évesek is aktívan használják a közösségi médiát, pedig egyes platformok szabályzata nem engedi a regisztrációt 13 éves kor alatt. Biztató, hogy amennyiben a gyerekek káros tartalommal találkoznak, azt nagy eséllyel megosztják a szüleikkel.
Habár a szülők legfeljebb fele beszélget gyermekével az online térben zajló dolgokról, érdekes módon ennél nagyobb arányuk, 85 százalékuk úgy véli, pontosan tisztában van azzal, miket oszt meg a gyermek magáról a közösségi médiában – derül ki a ProSuli 2023 januári TudatosNet felméréséből, amely 7 és 18 év közötti gyerekekkel rendelkező, összesen 294 szülő megkérdezésével készült.
A Biztonságos Internet Nap alkalmából készült kutatás arra kereste a választ, hogy mennyit változott két év alatt a fiatalok internetes tevékenysége és tudatossága. A legnépszerűbb platformnak továbbra is a Facebook és csevegőalkalmazása, a Messenger számít (66 százalék), ezek használata minimális mértékben még emelkedett is a vizsgált korcsoportokban. Az Instagram népszerűsége viszont – bár a kamaszok továbbra is előszeretettel használják – összességében igencsak beesett, 43 százalék helyett már csak 35 százalék használja.
A képmegosztó platform képzeletbeli második helyét így idén átvette a TikTok, amelyet a korábbi 39 százalék helyett már a gyerekek fele használ. Harmadiknak a YouTube futott be, amelyet tízből négyen használnak rendszeresen. Már a 7-12 évesek is igen aktív online életet élnek ezeken a csatornákon, noha 13 éves kor alatt a legtöbb felület nem engedélyezi a regisztrációt.
A válaszadók szerint gyermekük jellemzően magukról, barátokról vagy családtagokról (32 százalék), valamint a lakóhelyről, hobbiról, házikedvencről vagy iskoláról készült fotókat (25 százalék) oszt meg az interneten, de a korábbi felméréssel összevetve kezdi népszerűségét veszteni ez a szokás, sőt, 18 százalékról 44 százalékra ugrott idén azoknak az aránya, akik semmi ilyesmit nem osztanak meg a világhálón.
A suliból hazatérve számtalan téma kerül elő a szülő-gyerek diskurzusban, azonban ezek jórészt az iskolában történtekre (89 százalék), a tanulásra (86 százalék), a helyes viselkedésre (80 százalék) és a gyermeket a suliban vagy az után ért sérelmekre (74 százalék) korlátozódnak. Az idegenekkel való online chatelés, a közösségi oldalak használata, az internetes zaklatás, valamint a helyes viselkedés a neten továbbra sem tartoznak a legforróbb szülő-gyerek beszédtémák közé. Míg vélhetően a járványhelyzet miatt korábban a beszélgetések mintegy 62 százaléka szólt az online témákról, idén ez már csak átlagosan 46 százalékban fordult elő.
Nagyon hamar találkoznak a gyerekek a káros tartalmakkal
A szülők visszajelzése alapján a gyerekek már egészen korán látnak nem nekik való tartalmat: 71 százalékuk már biztosan találkozott álhírekkel, felnőtt tartalommal, zsaroló vagy adathalász üzenettel, illetve magát nagyjából egykorúnak kiadó felnőttel az online térben. Az elmúlt két évben nőtt a 18+-os tartalmakkal, a csaló idegenekkel, valamint a kéretlen üzenetekkel való találkozások száma is. Örömteli azonban, hogy ha valaki ilyen tartalmakkal vagy jelenséggel találkozik, továbbra is igen nagy arányban (82 százalék) osztja azt meg szüleivel a beszélgetések során.
A feldolgozást a szülők gyermekükkel jellemzően kizárólag beszélgetés útján rendezik ezekben az esetekben (87 százalék), és kevésbé jellemző, hogy utánanéznek az interneten, hogy mit kell tenni ilyenkor (12 százalék), de olyanok is vannak, akik egyáltalán nem foglalkoznak az üggyel (5 százalék) vagy egyenesen tanácstalanok a megoldást illetően (3 százalék). Azok, akik segítséget kérnek, jellemzően a párjukkal (55 százalék) vagy más szülőkkel (46 százalék) osztják meg a tapasztalataikat.
Ahogy egyre terjed a közösségi oldalak és alkalmazások használata, és egyre többen élvezhetik ennek pozitív előnyeit, annak is nő az esélye, hogy a gyerekek már viszonylag kicsi korban találkozzanak számukra káros tartalmakkal. Mióta túl vagyunk a járványidőszakon és az élet visszaállt a normál kerékvágásba, a figyelem is kissé elterelődött a fiatalok online tevékenységéről, noha ők idejük jelentős részét továbbra is az interneten töltik. A Biztonságos Internet Nap alkalmából idén arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az online világ veszélyeire pontosan úgy fel lehet készülni, mint a fizikai világ veszélyeire. És nem csak lehet, kell is. Ebben szeretnénk szülőknek, tanároknak és maguknak a gyerekeknek segíteni a TudatosNet videóinkkal is
– fejtette ki Koren Balázs, a ProSuli szakmai vezetője.
Fontos beszélni a témáról, és felkészülni rá
A Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli idén kiemelten foglalkozik a gyermekek online védelmével és a digitális tudatosság terjesztésével. A TudatosNet videósorozat többek közt az álhíreket, az internetes zaklatást, a biztonságos böngészést és a chat alkalmazások helyes használatát járja körbe, amelyek rövid, látványos animációs kisfilmek formájában szolgáltatnak lehetséges beszédtémát a szülők és a gyerekek közt. Ha emellett bárki kedvet kap további tudásbővítéshez, vagy tesztelné ismereteit a témában, a TudatosNet kvíz oldalon ezt játékos formában megteheti.
