A legnagyobb magyarként elhíresült Gróf Széchenyi István hatalmas irathagyatékának jelentős részét levelezése teszi ki, melynek tartalmi fontossága a történettudomány szempontjából felbecsülhetetlen. A gróf által írott mintegy 4800–5000 jelenleg ismert levél nagy része főként az 1830–1840-es években, alkotótevékenysége legaktívabb időszakában, közéleti tevékenységével összefüggésben született meg.
A Széchenyi István leveleinek kritikai kiadása című projekt munkálatai 2017 szeptemberében kezdődtek a BTK Történettudományi Intézetében Fónagy Zoltán vezetésével, Czinege Szilvia részvételével. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt nem előzmény nélküli, a két világháború között Bártfai Szabó László és Viszota Gyula tett kísérletet Széchenyi teljes levelezésének kritikai publikálására, ez azonban nem az eredeti elképzelések szerint valósult meg.
Az 1980-as évek második felében a Történettudományi Intézet Bárány György és Spira György vezette kutatócsoportja folytatta Bártfai és Viszota elkezdett munkáját, ez azonban a kilencvenes évek elején eredménytelenül zárult. A munka jelenleg e két korábbi kutatás iratanyagának felhasználásával zajlik.
A kutatás első szakaszának egyik fontosabb feladata a fellelhető Széchenyi-levelek adatszinten történő számbavétele volt, azaz összegyűjteni, hogy kinek, mikor és hol írta, hol található ma a levél, és megjelent-e már? Ehhez a forráskiadványok, valamint a közgyűjtemények katalógusai nyújtottak segítséget. A Széchenyi leveleit listázó katalógus elkészítése után a két korábbi kutatás iratanyagának számbavétele, valamint a katalógussal való összevetése következett.
A kutatók azt vizsgálták, hogy mely levelekről készültek már másolatok, átiratok, és mi hiányzik az első vizsgált időszakból, amelynek végét 1825 decemberében határozták meg. Ezzel párhuzamosan zajlott a kéziratok másolatainak gyűjtése a közgyűjteményekből a későbbi feldolgozáshoz. A Széchenyi-levelek legnagyobb része ma két budapesti közgyűjteményben, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában található, emellett jelentősebb gyűjteményt őriz az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, az esztergomi Duna Múzeum és a soproni Storno-ház. Hogy mindez ma is elérhető, az főként annak köszönhető, hogy a Széchényi család a 18. század óta rendszerezett levéltárat vezetett, és Széchenyi István maga is rendszerezve tartotta iratait.
Széchenyi leveleinek átírása az eredeti kéziratról történik, amennyiben az a kutatók rendelkezésére áll. Ha rendelkeznek a fogalmazvánnyal, illetve a másolati könyvi példánnyal és az elküldött levéllel is, mindig az elküldöttet, ha csak másolatban vagy közlésben maradt fenn egy levél, akkor ezt a változatot tekintik alapszövegnek. Ha egy levélnek több fogalmazványa is hozzáférhető, az időben később keletkezettet veszik az átírás alapjául, mivel vélhetően Széchenyi is azt kívánta közölni címzettjével.
A fentebb említett első időszakhoz tartozó 549, online már olvasható levél közül Széchenyi a legtöbbet szüleinek, majd 1814-től Liebenberg Jánosnak írta, a címzettek között ugyanakkor Wesselényi Miklós, Felsőbüki Nagy Pál, József főherceg vagy Metternich birodalmi kancellár is megtalálható. Az adatbázisban a levelek nagyobb tematikus kategóriákba ‒ többek között „A család”, „Barátságok”, „A gazda” ‒ vannak rendezve, amelyekhez külön leírás tartozik.
Az olvasóknak emellett lehetőségük nyílik dátum, címzett, nyelv, tartalmi címke, az írás helye vagy egy adott kifejezés szerint keresni a levelek között. A kutatók a címzett mellett feltüntetik, hogy mikor és hol írta Széchenyi a levelet, hol található meg ma az átírás alapjául szolgáló irat, továbbá ennek minősítését is, vagyis hogy eredeti-e, vagy másolat. Ha a levél már korábban megjelent, rövidített formában megadják a könyvészeti adatokat is, amelyek feloldását külön bibliográfia tartalmazza. Az idegen nyelvű levelek tartalmát a kutatók magyar nyelvű kivonatban ismertetik.
A Széchenyi-levelezés minden bizonnyal felkerül majd a könyvtárak polcaira az életmű korábban publikált kötetei mellé, a mai kutatói és olvasói igényekhez alkalmazkodva ugyanakkor online elérhető adatbázisban is hozzáférhetővé teszik. Az online publikálás gyakorlati okokból meg is előzi a nyomtatott változatot: a szövegkritikai szempontból feldolgozott és jegyzetelt levelek folyamatosan kerülnek be a nyilvános adattárba, esetenként az eredeti irat digitális fotójával együtt. A kifejezetten erre a célra fejlesztett weboldal a kutatók szándékai szerint egyszerre tesz eleget a tudományos kutatás szigorú szakszerűségi követelményeinek, és teszi megközelíthetővé az olvasók számára a Széchenyi-életműnek a jelenkor embere által talán legkönnyebben befogadható részét.
A levelezés teljességre törekvő, modern szövegkritikai kiadása felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot tesz könnyen hozzáférhetővé a történészek, és az érdeklődők számára. A hatalmas mennyiségű forrás a szorosan vett Széchenyi-kutatáson túl a történettudomány több ága ‒ így a politika-, az eszme-, a társadalom- és a gazdaságtörténet ‒, valamint részterületei ‒ például város-, technika-, mentalitástörténet ‒ számára is szinte kimeríthetetlen információbázist fog szolgáltatni.
