A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) tavaly 137 ország állapodott meg arról, hogy egységesen bevezetik a globális minimumadót és már 2023-tól alkalmazzák is azt. Az Európai Unió Bizottsága elsők között reagált erre a megállapodásra és előterjesztette a saját irányelv-tervezetét az Európai Unió Tanácsa számára. Az irányelv elfogadásához szükséges egyhangú döntésre azonban eddig nem került sor, mert először Lengyelország, utána pedig Magyarország vonta meg támogatását.
A december 12-i ülésen azonban sikerült megállapodni, és az EU valamennyi tagállama vállalta, hogy – az eredeti tervekhez képest egy év csúszással – 2023 végéig átülteti az irányelvben foglalt globális minimumadóra vonatkozó szabályokat, amelyek legfőbb elemeit már 2024-től alkalmazni is kell.
Az elfogadott irányelv minden olyan vállalatcsoportra kiterjed a világon, amelyiknek cégcsoport szinten legalább 750 millió euró bevétele van és akár egyetlen tagja is az Európai Unió területén működik – ismertette a PwC elemzése.
A döntés érinti azokat a magyar központú vállalatokat is, amelyek csoport szinten elérik a 750 millió eurós bevételi határt. Az érintett cégek esetében még arra sincs szükség, hogy külföldi leányvállalatuk legyen, önmagában a bevételi határ elérése miatt a szabály hatálya alá kerülnek.
Habár a belföldi cégcsoportok esetében az uniós irányelv 5 évig még nem eredményez többlet adófizetést, a minimumadóval felmerülő adminisztrációs teendők ugyanakkor már őket is érinthetik.
A szabály továbbá kiterjed azokra a multinacionális cégcsoportokat is, amelyeknek Magyarországon van legalább egyetlen leányvállalatuk. Ez az EU központú cégcsoportokon túl érinti valamennyi Európán kívüli cég magyar leányvállalatát is.
Hogy működik a globális minimumadó
A most elfogadott irányelv országonként 15 százalékos globális minimumadószintet ír elő az OECD javaslatával egyezően. Ez nem egy nominális, hanem kedvezmények és speciális módosítások után kalkulált effektív mérték, ezért az irányelvnek való megfeleléshez nem elég csupán az, ha az adott országban a nominális adókulcs eléri vagy meghaladja ezt a szintet.
A szabályok nem köteleznek egyetlen tagállamot sem arra, hogy általánosan emeljék meg a társaságiadó-szintjüket. Ugyanakkor biztosítják azt, hogy az elvárt és ténylegesen megfizetett adó közötti különbözetet mindenképpen beszedjék vagy a cégcsoport központjának országában, vagy ha ott a minimumadó szabályait nem alkalmazzák, akkor bármely más, a szabályokat alkalmazó olyan országban, ahol a vállalatcsoport tevékenykedik
– ismertette Czoboly Gergely, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.
A magyar nagyvállalatok is kihívásokkal szembesülhetek
A globális minimumadónak két fontos hatása is van az érintett cégcsoportok számára. Egyrészről többlet adófizetési kötelezettséget generálhat, ráadásul mivel a globális minimumadó kalkulációja nagyon eltér bármelyik állam társaságiadó-szabályaitól, nem várt esetben is okozhat többlet adófizetést.
E mellett a globális minimumadó számos adminisztrációs kötelezettséget is keletkeztet a cégeknek. Ennek oka, hogy az adó kiszámításához olyan adatokra is szükség van, amit jelenleg a cégek nem is gyűjtenek, ezért önmagában az adó kalkulációja és a kapcsolódó bevallás elkészítése is kihívást jelenthet.
Hogyan változhat meg a magyar adórendszer?
A megállapodás egyrészt előírja Magyarország számára, hogy egy komplex adószabályozást átültessen a magyar jogrendbe a jövő év végéig, és az adóhatóságot is fel kell készítenie annak alkalmazására már 2024-től. Másrészt az eddigi magyar adópolitika fenntartása esetén szükség lehet olyan alapvető adóintézkedések reformjára is, mint a fejlesztési adókedvezmény vagy az utóbbi időben széles körben alkalmazott szektorális különadók.
Elképzelhető forgatókönyvnek az tűnik, hogy a magyar társaságiadó-szabályozás kétszintűvé válik. A jelenlegi szabályozás megmaradhat a kisebb cégcsoportok számára, és ezzel egyidejűleg jelentkezhet egy párhuzamos adószabályozás a multinacionális cégcsoportokra nézve, a globális minimumadó szabályrendszerének megfelelően
– osztotta meg gondolatait Juhász Gergely, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.
Sajtóhírek szerint ugyanakkor adóemeléstől nem kell tartaniuk a hazai szereplőknek, ugyanis a tárgyalások során az a kompromisszum született, hogy az Európai Unió tanácsa is elfogadta az a javaslatot, hogy a magyarországi iparűzési adó is beleszámítson a globális minimumadóba.
