Elkezdődött a kétes megítélésű vb, kiderült hány szurkoló bojkottálja

Elkezdődött a kétes megítélésű vb, kiderült hány szurkoló bojkottálja

A rendezés jogának vitatható odaítélése, és az országban tapasztalható siralmas emberi jogi helyzet ellenére a szurkolók többségében nem merült fel komolyabban a bojkott lehetősége.

A 2022-es labdarúgó világbajnokság házigazdájának 2010-es kihirdetése óta rengeteg kritika és széles körű felháborodás látott napvilágot amiatt, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) Katarnak ítélte oda a rendezést. Az arab ország emberi jogokhoz való hozzáállása, a bevándorló munkásokkal szembeni szörnyű bánásmód, valamint az új stadionok és az infrastruktúra építése során bekövetkezett több ezer halálesetről szóló jelentések (a FIFA ebből mindössze 3 halálesetet ismert el) miatt számos világmárka és több szurkolói csoport is az idei vb bojkottjára szólított fel.

A Statista a világverseny előtt az angol szurkolók körében készített reprezentatív felmérése alapján azonban ez az ötlet javarészt süket fülekre talált. A futballrajongók körében a játék szeretete döntő többségében felülmúlja a bojkottra való motivációt. Talán nem is véletlen, hiszen a szurkolók nagy része úgy gondolja, hogy a bojkottnak minimális hatása lenne, hiszen a meccsek mindegyike ingyenesen nézhető a televízióban, tehát anyagi hátrányt nem okozna a képernyők elöl történő távolmaradás.

A futballt szeretők ráadásul azokra márkákra sem hárítják rá a felelősséget, amelyek szponzorként hozzájárultak ahhoz, hogy jelentős mennyiségű pénz áramoljon a vb-rendezésre. Ugyanis a válaszadók mindössze 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bojkottálná a katari tornát szponzoráló cégek termékeit.

Habár az angol közvélemény minden ötödik tagja vélekedett úgy, hogy a szurkolóknak és a nemzeti csapatnak bojkottálnia kellene a tornát, a futballrajongóknak csupán négy százaléka nyilatkozta azt, hogy nem nézi meg a mérkőzéseket a november 20-án kezdődő világbajnokság során.

Forrás: Statista

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

A Budapesti Értéktőzsde idén is folytatta a hagyományt, és ismét összegyűjtött ötven magyar sikertörténetet. A sorozatban kilencedik kiadvánnyal immár 450 cégre nőtt a BÉT50-esek klubja.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe ismét felülteljesítő volt a héten. A BUX csütörtöki a történelmi csúcsát is megdöntötte. A vezető részvények felemás eredményeket értek el.