A Deloitte Property Index 11. kiadásának adatai szerint a 23 európai ország közül tavaly az Egyesült Királyság volt a legdrágább 4 905 eurós négyzetméterenkénti átlagárral, míg a második helyezett Ausztria lett (4782 euró). Magyarországon a lakások átlagos négyzetméterára 2014 euró volt 2021-ben.
A legdrágább európai városnak továbbra is Párizs számít, ahol mintegy 13462 ezer eurót kérnek el átlagosan egy új lakás négyzetméteréért. A lista második helyezettje München (10500 euró), míg Budapesten az új lakások átlagos négyzetméterára 2566 euró volt. Régiónkban Prágában (4353 euró/négyzetméter) és Pozsonyban (3490 euró/négyzetméter) is magasabb ennél a lakásár.
A korábbi években tapasztalt általános európai lakóingatlanpiaci áremelkedés 2021-ben is folytatódott. Az árak 20 százalékot meghaladó mértékben nőttek Kassán (+38,2 százalék), Amszterdamban (+33,7 százalék), Rotterdamban (+27,3 százalék), Hágában (+24,1 százalék), Brünóban (+22,4 százalék) és Prágában (20,1 százalék). Az utóbbi években tapasztalt rendkívüli dinamika a múlt év végén érhette el a tetőpontját Európában: 2022 első negyedévében, az ukrajnai eseményeket követően, romló gazdasági kilátások mellett lassult az árak emelkedése
– mutatta be a piaci folyamatokat Kohári Gábor MRICS, a Deloitte Magyarország ingatlantanácsadási szakértője.
Annak megállapítására, hogy a lakásárak milyen mértékben terhelik meg egy-egy ország állampolgárait, a Deloitte Property Index megvizsgálta, hogy az átlagos bruttó fizetést alapul véve hány évet kell dolgozni egy átlagos, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Az elemzés alapján a saját lakás legkevésbé Csehországban fizethető meg, ott 13,3 évig kell dolgozni a saját lakásért, de Szlovákiában sem sokkal jobb a helyzet, ahol ehhez 12,7 év szükséges. A tanulmány adatai szerint Magyarországon 9,6 évig kell a teljes éves bruttó átlagkeresetet félretenni, hogy saját lakást vásárolhassunk.
A tanulmány a lakásbérleti díjak alakulását is feltérképezte. A legtöbbet Párizsban kellett fizetni a bérelt ingatlanokért, 2021-ben négyzetméterenként átlagosan 29,1 eurót. A 10,39 eurós budapesti érték a vizsgált európai nagyvárosok középmezőnyébe esik, ehhez hasonló fajlagos bérleti díjakat a pozsonyi, a grazi, a portói és a linzi lakáspiacon láthatunk.
Amiben továbbra is jelentősen elmaradunk a környező országoktól, az az új építési engedélyek száma. Ez Magyarországon ezer lakosra vetítve 3,08, miközben Lengyelországban 7,28, Szlovákiában 4,50, Csehországban pedig 4,28 volt 2021-ben.