A szabadságot és az adrenalint élvezi a montizásban Buzsáki Virág

A szabadságot és az adrenalint élvezi a montizásban Buzsáki Virág

Nemrég megszerezte a magyar bajnoki trikót, a világbajnokságra ambiciózus célokat tűzött ki magának, jövőre pedig új csapatban folytatná a versenyzést az egyik legjobb magyar hegyikerékpáros. Buzsáki Virággal készített nagyinterjút a GazMag.

A hegyikerékpáros országos bajnokság mindkét napján nyertél egy-egy aranyérmet. Jól sikerült a felkészülés? Mi volt a siker titka?

Leginkább az, hogy Blanka nem volt itt. (A címvédő Vas Kata Blanka – a szerk.) Igazából csak az eredmény jó, a verseny egyik nap sem ment jól, valami nem stimmelt. Nagy volt a meleg, de hát mindenkinek melege volt. Mindenesetre örülök ennek a két bajnoki címnek.

Ezek szerint az időddel nem vagy elégedett.

Nem, egyáltalán nem. Egy hónapja volt ugyanitt egy másik verseny, akkor szerintem két perccel jobb köröket mentem. Most azért érzésre is rosszabb volt, meg időben is.

Ha jól tudom, a tavasszal betegség is hátráltatta a felkészülésedet.

Az elmúlt időszakban egy bakteriális fertőzésem volt, áprilisban pedig átestem a koronavíruson is. Eddig nem nagyon jött össze a szezon. De igyekszem kihozni a maximumot belőle.

Mik a terveid a szezon hátralévő részére?

Sokat edzeni, sokat versenyezni, és összeszedni valami jó eredményt, mert egyelőre idén ez még nem sikerült. És jó lenne egy új csapatot találni jövőre.

A mostani csapatoddal nem tervezel hosszú távra?

Egyáltalán nem. Egy évet terveztem velük, és nem többet.

Ők sem akarnak hosszabbítani?

Egyelőre nem tudom, hogy bajnoki trikó után hosszabbítanának-e velem. Szerintem igen. De én nem maradnék.

Fotó: Tóth Marcell / GazMag

És vannak már jelöltek?

Egyelőre nincsenek. Volt olyan csapat akinek gyanúsan szurkolt meg köszöngetett a szerelője, de konkrét érdeklődés még nem volt. De ez nem is így működik a kerékpár sportágban. Ameddig valakinek nincsenek komoly eredményei, addig neki kell keresgélnie. Egyelőre még nem küldtem szét a portfóliómat. Az a terv, hogy az OB, és a két amerikai világkupa-verseny után küldöm el azoknak a csapatoknak, akik szóba jöhetnek.

Melyik lesz idén a fő versenyed?

Augusztus 27-én lesz a világbajnokság, az lesz az idei év fő versenye.

Ott milyen célokat tűztél ki magad elé?

Elég magasra raktam a lécet: egy top 10-es helyezést céloztam meg az U23-ban. Ehhez azért az is kell, hogy ne jöjjön közbe semmi. Hogy ne betegedjek le megint, és végig keményen tudjak edzeni.

Az elmúlt fél év tapasztalatai alapján mennyiben más egy UCI-csapatnál versenyezni, mint a korábbi csapataidnál?

Igazából túl sok mindenben nem különbözik. Annyi a különbség, hogy ott vagyok igazolt versenyző. De ugyanúgy itthon élek, itthon edzek. Volt télen egy közös edzőtábor Gran Canarián. De igazából ennyi. Nagyjából közös a versenynaptárunk, és ott találkozunk egymással.

Akkor nem úgy kell elképzelni egy hegyikerékpár csapatot, mint egy országúti csapatot.

Nem. Nekünk nincsenek is olyan hosszú versenyeink. Egy verseny az egy nap, nincsenek többnaposok.

Mit tapasztalsz, hangulatban mennyi a különbség az itthoni és a külföldi versenyek között?

Hatalmas a különbség. Oda az emberek úgy járnak ki kerékpárversenyt nézni, mint itthon focimeccsre. Teljesen más a hozzáállás. Kint a legutolsó embernek is szurkolnak. Itthon egy hónapja volt egy verseny, és sokan fel sem ismertek. Szerencsére kicsit javult a helyzet. De itthon többségében olyan emberek jönnek ki a versenyekre, akinek versenyezik a hozzátartozójuk. Ebben a szakágban egyáltalán nem tapasztalható az a Giro-élmény, ami volt itthon, hogy kiment az is, aki néha odakapcsol a TV-ben a kerékpárversenyre. Valahogy hiányzik itthon a kultúrából, hogy kerékpárversenyekre járjanak. A versenyzőkön nem múlik, mi mindenképpen ott vagyunk a versenyeken. A marketingje sem a legjobb. Szerintem a szövetségnek is kicsit erősítenie kellene a marketing részét.

Mennyire szoktál kalandozni más szakágak felé?

Egyre kevesebbet, ahogy haladunk előre. Régebben országútíztam is. Volt, hogy crossoztam is, és indultam maratonokon. Most az új csapatommal sűrűbb lett a versenynaptár. És ha XCO-ra készül az ember, akkor nem nagyon fér bele más. Akkor montival kell edzeni, és sok XCO versenyeken indulni.

Az országúti szakág szerinted mekkora löketet kapott a Giro d’Italia magyarországi rajtjával?

Nem tudom, hogy mennyivel lesz több versenyző. És ez hamar kiderül, hogy hány gyereket íratnak be kerékpáredzésekre szeptemberben, vagy jövő tavasszal. Ha valamikor lesz hatása a Gironak, akkor az elég hamar jelentkezni fog.

Úgy tudom, te is foglalkozol edzősködéssel.

Edzősködtem, de idén szüneteltetem. Szeptembertől lehet, hogy megint vállalok órákat.

Nehéz összeegyeztetni a munkát és a sportot?

Nagyon fárasztó. Délelőtt 3 órás edzés, utána egy gyors ebéd, és már mentem is edzést tartani. Ez alól kivétel volt a hétvége, mert akkor versenyeztem. De ez így brutálisan fárasztó. Az edzéseket ki kell pihenni. És így lehet fejlődni. Emellett ha az ember még nyúzza magát másik oldalról is, az nem működik hosszú távon. Itthon lehet így versenyezni, de nemzetközi szinten már nem működik.

Fotó: Tóth Marcell / GazMag

És csak a montizásból mennyire lehet megélni profi versenyzőként?

Nagyon jól meg lehet belőle élni. Annyit nem fizet, mint az országúti versenyzés vagy a cyclocross, de jól fizet. Persze csak akkor, ha jól megy az ember. Egy ötödrangú versenyző egy forintot nem fog kapni érte.

Hosszú távon mik a terveid? Az olimpiát célba veszed?

A szövetség nagyon szeretné. Én még nem tudom, távolinak tűnik. És kvótánk szinte biztosan nem lesz, mert nincs aki megszerezze a szükséges pontokat. Én versenyzem egyedül folyamatosan, én szedem egyedül a pontokat. Blanka néha elindul versenyeken, amit tök jó. És még Bokros Csenge van a mezőnyben, aki néha szerez pontokat. De összességében nagyon rosszul állunk, úgyhogy szerintem nem lesz kvótánk.

Az előző olimpián összejött a jó eredmény Vas Blanka révén. Akkor könnyebb volt kvótát szerzeni?

Az egy rendesen felépített rendszer volt, és voltak versenyzők is. Akkoriban 4-5 női versenyzőnk volt, akik folyamatosan versenyeztek, és így lett összeszedve a kellő pont. Elég bonyolult a rendszer, de lényegében három embernek a pontjai számítanak. És meg van szabva, hogy hány C1-es, hány C2-es, és hány világkupa-verseny számít bele a kvótaszerzésbe. Akkor elég jól ki volt maxolva a pontunk, és ezzel együtt is éppen hogy összejött a kvalifikáció. Pontszám alapján 21 ország jut ki, és 19. helyen végeztünk a listán. És akkor még versenyzett Benkó Barbi, aki világranglista 40. volt, és ő szedte össze a pontok 70 százalékát. Ő már egyáltalán nincs a mezőnyben, és a Blanka sem versenyez annyit a szakágban. Én a Párizst kihúznám a listáról, szerintem esélytelen a kvótaszerzés.

Hosszú távon folytatnád az edzősködést?

Igen, az egy erős B opció. Mellé szeretnék meg tanulni egy más szakmát is. Kicsit kiszámíthatóbbat. Mert azért az edzősködés ez nagyon sok mindentől függ, többek között a gyerekektől is. De egyelőre egyértelműen az edzés az első.

Hogy szerettél bele ennyire a kerékpározásba?

Tetszik, hogy szabaddá tesz. Tudom feszegetni a határaimat. Nekem erre szükségem van. Szükségem van az adrenalinra, hogy lehessen izgulni, hogy legyen stressz, amit kezelhetek.

Fotó: Tóth Marcell / GazMag

Vannak esetleg kedvenc bringaútvonalaid is? Ha valaki ki szeretné próbálni a hegyi kerékpározást, mit javasolnál neki?

A Budai-hegységet. Ott vannak nagyon jó és kellemes túraútvonalak.

A csömöri pálya mennyi tetszik neked?

Vannak jobbak, de vannak rosszabbak is. Magyar viszonylatban ez egy tök jó pálya.

A külföldiek pályák közül van kedvenc?

A lenzerheidei világkupa-pálya. Ott néhány hete volt versenyem, és nagyon tetszett. Gyors, szanaszét ráz, technikás is. De én a gyors pályákat szeretem.

Az adventi hétvégéken ismét találkozhatunk a BKV különleges UV nosztalgia villamosával. Ezúttal azonban nem a megszokott fényruháját ölti magára, hanem adventi hangulatú belső díszítése teremt ünnepi hangulatot a szerelvényen.

Vadonjatúj étlappal, helyi alapanyagokra építő ételkülönlegességekkel, komplex bisztrókínálattal és csúcspörkölők csúcskávéival várja vendégeit a szarvasi Újváros Bisztró. A tulajdonos testvérpár minden követ megmozgatott, hogy vendégeik a lehető legjobb szájízzel távozzanak.