Az új uniós irányelvnek köszönhetően a jövőben többek között a különböző gyógyszerészeti, egészségügyi termékek, könyvek, újságok, valamint digitális média mellett akár napelemek is részesülhetnek ebben a kedvezményben, azaz csökkentett áfa kulccsal vagy akár áfa mentesen értékesíthetők.
Az irányelv alapvető célja a megújuló energiaforrások használatára való átállás támogatása, a kedvezményes áfakulcs alkalmazásával pedig a tagállamoknak lehetőségük nyílik ezen energiaforrások használatának az elősegítésére
– mutatta be Bővíz Ferenc, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere. A fenti cél elérése érdekében az EU tagállamai tehát kedvezményes áfa kulcsot vezethetnek be a napelemek értékesítésére és telepítésére egyaránt, függetlenül attól, hogy lakóingatlanokon, vagy akár köz- és egyéb, közérdekű tevékenységekre használt épületeken kerül sor azok használatára.
A módosítás szerint minden EU tagország maga dönthet arról, hogy ezekkel a klímavédelmi célkitűzésekkel összefüggésben alkalmazza-e az áfacsökkentést, és ha igen, milyen mértékben. Ennek értelmében Magyarország is dönthet úgy, hogy a jelenlegi 27 százalék helyett 5 vagy akár 0 százalék áfakulcsot alkalmaz a jövőben a napelemek értékesítésre és telepítésére vonatkozóan.
Energetikai szempontból érthető az Európai Unió Tanácsának döntése, mivel energiastratégiai és fenntarthatósági szempontból a háztartási méretű naperőművek jelentősen hozzájárulhatnak a célok mielőbbi eléréséhez
– emelte ki Pazsiczky Tamás, a Deloitte energetikai tanácsadás üzletágának igazgatója.
A 2020 óta hatályos magyar energiastratégia a lakossági háztartási méretű naperőművek esetén a 2018 év végi 172 megawatt szintről 2030-ra 800 megawatt célt tűzött ki. Ugyanakkor a lakosság napelemes rendszerek iránti igényét mutatja, hogy a hivatalos statisztikai adatok alapján 2021. év végére hazánkban a háztartási méretű naperőművek beépített teljesítménye már meghaladta az 1100 megawattot is, ami a közelmúltban meghirdetett támogatási programok hatására még tovább fog emelkedni.
