Folytatódik az adóelkerülés elleni harc Európában

Folytatódik az adóelkerülés elleni harc Európában

A nemzetközi adózás világában az utóbbi időben a legtöbb figyelem a globális minimumadó körüli fejleményekre szegeződött. Ugyanakkor, ezzel párhuzamosan az Európai Unió a már korábban megkezdett adóelkerülés elleni törekvéseit is igyekszik folytatni.

Az Európai Bizottság az ilyen „postafiók-cégekhez” kapcsolódó adótervezési technikák visszaszorítása érdekében nemrégiben publikálta irányelv-tervezetét, amely egy többlépcsős mechanizmust vázol fel e cégek alkalmazásából/közbeiktatásából eredő adóelőnyök megszüntetésére. Az irányelv-tervezet alapvetően egy adatszolgáltatási kötelezettségre építené az érintett cégek valós gazdasági tevékenységének felmérését. Amennyiben az adatszolgáltatás alapján egy társaság nem teljesíti a valós gazdasági jelenlét minimum követelményeit, adókövetkezmények léphetnek életbe.

Fontos kiemelni, hogy ezeket a szabályokat csupán egy irányelv javaslat keretében dolgozták ki, a végleges szabályok elfogadására még nem került sor. A szabályrendszer alapvető logikája azonban jól kirajzolódik, és ehhez kapcsolódó koncepcionális módosítást a jogalkotási folyamat további lépései során sem várunk – tájékoztatott Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A jelentéstételi kötelezettség

A folyamat első lépéseként azon Unióban adóügyi illetőséggel rendelkező társaságok körét szükséges meghatározni, amelyek esetében fennáll a veszélye annak, hogy nem végeznek valós gazdasági tevékenységet. Az irányelv-tervezet egy objektív tesztet állítana fel. ennek megállapítására.

A teszt alapján az érintett társaságoknak jelentést kell tenniük a valós gazdasági jelenlét minimum-követelményeinek teljesüléséről, amennyiben:

  • bevételeik több mint 75 százalékát egyes meghatározott, jellemzően passzív vagy más mobilis jövedelmekből (pl. kamat, jogdíj, osztalék) szerzik; és
  • ezen jövedelmek legalább 60 százaléka határon átnyúló tranzakciók során kerül megszerzésre vagy kifizetésre; és
  • a napi adminisztrációval kapcsolatos funkciók, illetve a jelentős funkciókkal kapcsolatos döntési feladatok kiszervezésre kerültek.

A teszt alól mentesülhetnek bizonyos társaságok, például pénzügyi vállalkozások, vagy olyan társaságok, amelyek legalább öt olyan munkavállalót foglalkoztatnak, akik aktívan hozzájárulnak a társaság tevékenységéhez.

Amennyiben a teszt feltételei teljesülnek, az adott társaságnak évente jelentést kellene tennie arról, hogy teljesíti-e a következő, valós gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minimum feltételeket:

  • rendelkezik saját vagy kizárólagosan saját használatban lévő fizikai helyiséggel;
  • rendelkezik legalább egy aktív EU-s bankszámlával; valamint
  • legalább a vezető tisztségviselők egyike teljesít bizonyos követelményeket (ideértve például azt, hogy nem lehet független fél munkavállalója vagy vezető tisztségviselője); vagy a munkavállalók többsége a társaság illetőségének országában rendelkezik adóügyi illetőséggel (vagy attól olyan távolságra, amely a munkavégzésében nem korlátozza), és megfelelő képzettséggel rendelkezik a társaság tevékenységének folytatásához.

Amennyiben a fenti három feltétel közül akár csak egy nem teljesül, a társaságot a szabályok egy valós gazdasági jelenléttel nem rendelkező társaságnak vélelmezik és az EU-s tagállamoknak különböző jogkövetkezményeket kell alkalmazniuk vele szemben. Azonban az adózóknak lehetőséget kell biztostani, hogy megfelelő érvekkel és dokumentációval bebizonyítsák, hogy az általuk jelentett adatok ellenére valós gazdasági jelenléttel rendelkeznek – egészítette ki Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának szenior tanácsadója.

Az a társaság, amely kötelezett a jelentéstételre, de nem tesz annak eleget, legalább a bevételeinek 5 százalékáig terjedő bírsággal lenne sújtandó a tervezet szerint. Ugyanakkor mentesülne a jelentéstételi kötelezettség alól az a társaság, amellyel kapcsolatban a vállalatcsoport bebizonyítja, hogy a társaság közbeiktatása nem jelentett számára adóelőnyt.

Az adókövetkezmények

Amennyiben a társaság a jelentés és az alátámasztó dokumentumok alapján nem teljesítette a valós gazdasági jelenlét minimum-követelményeit, a következő adókövetkezmények lépnének életbe az Európai Unió tagállamaiban:

A társaság az illetősége szerinti tagállamban nem kaphat illetőségigazolást, vagy csak olyan illetőségigazolást kaphat, amelyen egy figyelmeztető üzenet kerül feltüntetésre arról, hogy a társaság nem rendelkezik valós gazdasági jelenléttel. Ez az adminisztratív lépés önmagában képes arra, hogy a társaság elessen a különböző adóegyezmények, illetve EU irányelvek kedvezményeitől.

A társaság jövedelmeire a forrás szerinti tagállam magasabb forrásadót vethet ki, tekintettel arra, hogy a forrásország szerinti tagállam nem alkalmazhatja a valós gazdasági jelenléttel nem rendelkező társaság országával kötött adóegyezményét.

A valós gazdasági jelenléttel nem rendelkező társaság tulajdonosainak tagállamában a társaság által szerzett jövedelmeket úgy kell megadóztatni, mintha a tulajdonos közvetlenül maga szerezte volna ezeket a jövedelmeket.

A fenti adókövetkezmények mellett az irányelv-tervezet rendelkezései szerint magasabb lenne az adóellenőrzések kockázata is, ugyanis a tagállamok felkérhetik egymás adóhatóságait olyan társaságok ellenőrzésére, amelyről alapos okkal gondolhatják, hogy nem felel meg az irányelv követelményeinek.
A tervek szerint a fenti szabályok 2024. január 1-től válnának alkalmazandóvá. Ugyanakkor, kiemelendő, hogy a jelentéstételi kötelezettséget kiváltó feltételek teljesülését több esetben is két évre visszamenőlegesen kellene megvizsgálni, ajánlott már a 2022-es adóévben felkészülni az irányelv esetleges hatásaira a vállalatcsoportok adminisztratív és adózási gyakorlatát illetően.

A Budapesti Közművek keretében működő FKF Köztisztasági Divízió december elején további összesen 150 darab utcai hulladékgyűjtőt helyezett ki a főváros 23 kerületében. A kukák az ünnepek után is az érintett közterületeken maradnak.

November utolsó szombatján különleges fogadtatásban volt részük a Keleti pályaudvarra érkezőknek, a MÁV ugyanis felvonultatta a 75 éve működő Utasellátó eddigi történetének valamennyi étkező- és büfékocsiját. Az érdeklődők bejárhatták és lefotózhatták a járműveket, és vásárolhatta is az étlapokról.

Az olimpiai ezüstérmes sportembert négy évre választották a Magyar Öttusa Szövetség elnökévé. Balogh Gábor viharos időszakban veszi át a kormányrudat, ugyanis a sportág az átalakulás kellős közepén van.

Az október záróértékéhez viszonyítva jelentős eredményeket mutatott a BUX. A Budapesti Értéktőzsde elsődleges részvénymutatója 57 878,43 ponton fejezte be a hónapot, ami 3,3 százalékos erősödés az előző hónaphoz képest. A november a csengetések terén is aktív volt a pesti parketten.