A fenntartható versenyképességet helyezi az európai gazdasági fejlődés és pénzügyi rendszer középpontjába az európai zöld megállapodás (European Green Deal), amely az európai klímasemlegesség 2050-ig történő elérése érdekében meghozandó intézkedéseket vázolja fel. Ehhez meghatározza a szükséges beruházásokat és a rendelkezésre álló finanszírozási eszközöket, valamint azt is részletezi, hogyan biztosítható a méltányos és inkluzív átmenet.
A transzformációnak komoly ára van: az Európai Bizottság becslése szerint csak ebben az évtizedben évente 480 milliárd eurós pluszberuházásra lesz szüksége az uniónak ahhoz, hogy elérje a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési céljait. Ennek a beruházási hiánynak a megszüntetése elképzelhetetlen a tőkepiacok hozzájárulása nélkül, amihez elengedhetetlen a pénzügyi szektor „kizöldítésének” támogatása.
Ez természetesen Magyarországra is érvényes, amely szintén 2050-re vállalta a klímasemleges gazdaságra való áttérést. A pénzügyi piaci zöldítés egyik indító lépéseként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019-ben megjelent Zöld Programja több ösztönzőt is tartalmazott a zöld finanszírozás terjedésének támogatásához. Majd Magyarország az első zöld államkötvénnyel gyakorlatilag meg is tartotta a fenntartható tőkepiacok hazai premierjét még 2020-ban. Az MNB monetáris politikai indokkal meghirdetett Növekedési Kötvényprogramja is hozzájárult a zöld kötvénypiac fejlődéséhez, Magyarország első vállalati zöld kötvénykibocsátásai ugyanis a programon belül történtek meg. Végül a Zöld monetáris politikai eszköztár-stratégia meghirdetése nyomán indult Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program keretében 2021-ben sor került az első magyar zöld jelzáloglevél-kibocsátásra is, amit továbbiak követtek.
A fenntartható és zöld pénzügyek magyarországi fejlesztésének támogatására hazai stratégia és akcióterv készül a fenntartható tőkepiaci működésre. Ennek létrejöttéhez dolgozott ki ajánlásokat a Deloitte az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) megbízásából és az EU Strukturálisreform-támogatás Főigazgatósága (DG REFORM) finanszírozásával az MNB, a BÉT és az ITM számára.
Alapvetően zöld eredményekhez köthető, valamint zöld és fenntartható pénzügyi eszközök bevezetésére vonatkozó javaslatokat fogalmaztunk meg, amelyek aktiválni tudják a tőkepiacokat a fenntartható finanszírozásra való átállásban, összhangban az európai klímatörvénnyel
– hívta fel a figyelmet Lukács Ákos, a Deloitte fenntarthatósági és klímaváltozási üzletág vezetője, aki szerint a pénzügyi rendszer „zöldítése” kulcsfontosságú a gazdaság karbonsemlegesítéséhez.
A 2022 januárjában egy nemzetközi szakértői testület által is megvitatott ajánlások öt témakörre bonthatók.
1. Nem pénzügyi jelentések
A hazai piaci szereplők ESG-jelentéstételi érettsége nagy eltérést mutat. Bár van néhány piaci szereplő, akiknek jelentéstételi gyakorlata példaértékű: szabványokon alapulnak, harmadik fél által minősítettek, és akár integrált jelentéstételi formában is megjelennek, a kibocsátók többségénél jelentős a tér a fejlődésre. Az EU újabb és újabb szabálycsomagot publikál, amelyekben egyre nagyobb hangsúlyt kap a nem pénzügyi (NFRD, CSRD) és fenntarthatósággal (SFDR) kapcsolatos információk közzététele, ami közvetlenül érinti a vállalkozásokat és a pénzügyi intézeteket.
A javaslatok implementálásával könnyebb és átláthatóbb lenne a piaci szereplők helyzete a fenntarthatósági és nem pénzügyi jelentéstételben.
Ezért a Deloitte ajánlásaiban a magyarországi jelentéstétel felgyorsítására ösztönöz. Úgy vélik, a BÉT meglévő ESG Jelentés útmutatóját frissíteni lehetne a CSRD szabályozás korai és önkéntes bevezetésével. Szerintük a számviteli törvény biztosíthatná a nem pénzügyi fenntarthatósággal kapcsolatos információk beágyazását a pénzügyi beszámolókba. A nem pénzügyi információkhoz való hozzáférés azzal is javítható, ha a tőzsdei cégek növelik az átláthatóságot és nyilvánosságra hozzák az ESG-adatokat. Ezáltal a piaci szereplők megfelelhetnek az európai és nemzeti – például az éghajlati kockázatértékelésre vagy a jelentéstételre vonatkozó – szabályozásoknak. Szintén fontosnak ítéli a Deloitte a jelentési kötelezettségek, követelmények, módszertanok és adatszükségletek tudatosítását a piaci szereplőkben.
2. A fenntartható tőkepiacok jogi és szabályozási keretének fejlesztése
Ezen a téren a Deloitte Legal átfogó megközelítést javasol: egyrészt az általános tőkepiaci szabályozás továbbfejlesztését, másrészt a fenntarthatósággal kapcsolatos specifikus tőkepiaci szabályozás bevezetésének megfontolását. Dr. Al Sallami Linda, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ügyvédje kiemelte, hogy a hatályos jogszabályi környezet megfelelő keretet biztosít a fenntartható tőkepiac számára és az MNB Növekedési Kötvényprogramja, valamint Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Programja is katalizátora volt a zöld kötvénykibocsátások megjelenésének.
Megkönnyíthetné a zöld átmenetet a fenntartható fordulatra jelenleg nem vagy nem teljesen kész vállalatok szélesebb köre számára, ha ösztönzésre vagy támogatásra kerülne a magyar piacon a fenntarthatósághoz kötött vagy ún. átállási kötvények (SLB-k) kibocsátása
– említ egyet az ebben a témakörben megfogalmazott ajánlások közül dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.
A nemzetközi jó gyakorlatok alapján megfontolandó a zöld kritériumrendszer bizonyos szintű egységesítése is az irányadó EU-s szabályozás mentén. Előremutató, hogy az MNB Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programjában való részvétel feltételeként az MNB előírta a vonatkozó nemzetközi standardok alkalmazását.
3. Fenntartható beruházások és ökoszisztémák
A Deloitte megítélése szerint Magyarországon akadályokba ütközik a fenntartható beruházási hiány becslése és nyomon követése. A legfontosabb ajánlás ezen a téren a fenntarthatósági és ESG kockázatok felmérésének javaslata: ez a megoldás egyszerre teszi alkalmassá a magyar vállalatokat majd az új szabályozásokhoz való alkalmazkodásra, valamint olyan beruházási célokat tűzhetnek maguk elé, amelyek a hazai stratégiákkal összhangban lévő beruházásokat fognak ösztönözni. Szintén szerepel a tanácsok között a jelenleg létező fenntartható ökoszisztémák továbbfejlesztése, új kísérleti ökoszisztémák indítása, a nagy éghajlatcsökkentési potenciállal rendelkező ökoszisztémák jobb kihasználása, valamint a piaci szereplők aktivizálása a fenntartható beruházási rés csökkentése érdekében.
4. A fenntartható beruházásokat előmozdító állami támogatások
Adókedvezmények, közvetlen támogatások és állami beruházások is szerepelnek az ebben a témakörben megfogalmazott ajánlások között, de a tanácsadó cég az uniós pénzügyi alapok célirányos felhasználását is megfontolásra méltónak tartja a zöld finanszírozás további ösztönzése érdekében.
A fenntartható beruházások támogatása az Európai Unió helyreállítási eszközének és a kohéziós politikának is középpontjában áll. Ezeket a forrásokat ki kell használni a klímacélok elérése érdekében, különösen azon eszközöknél, amelyek jelentős magánforrás megmozgatására is képesek, mint a hitelprogramok és a garanciaeszközök
– emelte ki Béres Attila, a Deloitte adó- és jogi tanácsadás menedzsere.
5. A tőkepiaci fenntartható befektetéseket elősegítő és akadályozó tényezők
Ebben a részben olyan aggályokra kerestek választ a Deloitte szakértői, mint például a zöld befektetés meghatározásának európai szintű eltérései, a „zöldre festés” (greenwashing) kockázatának növekedése, az éghajlatváltozással kapcsolatos, egyelőre korlátozottan feltérképezhető kockázatok figyelembevétele és a zöld vállalások nemteljesítéséből eredő következmények szabályozatlansága.
Több javaslatot is megfogalmaztunk az uniós szabályozások időbeli és tartalmi különbségeinek tisztázására
– zárta a gondolatmenetet Lukács Ákos.
Magyarország fenntartható tőkepiaci stratégiáját és akciótervét megalapozó ajánlások további részleteiről ezen a weboldalon tájékozódhat.
