Magyarország egy főre jutó bruttó hazai terméke 2010-ben 39 szazaléka volt az Európai Unió átlagának, 2021-re ez már 50 szazalékra nőtt (vásárlóerő paritáson az arányok 64 szazalék, illetve 76 szazalék). Keleti szomszédunk egy főre jutó GDP-je 62 szazaléka volt a miénknek 2010-ben, ez 2021-ben már 69 szazalék lett (vásárlóerő-paritáson pedig 78 szazalék, illetve 96 szazalék). Tehát Románia ebben a tekintetben majdnem utolérte Magyarországot, ami jelzi, hogy gyorsabban zárkózott fel az uniós átlaghoz, mint hazánk.
A gazdasági növekedésnél is fontosabb, hogy ebből mit érzékelnek a polgárok. Jelen esetben a két keresős, két gyermeket nevelő (országos átlag 100 szazalékát kereső) háztartásokat és az egy fős nyugdíjas háztartásokat vizsgáltuk meg.
2010-ben a romániai két gyermekes két keresős háztartások nettó éves jövedelme 59 szazaléka volt a hazainak, ez az arány 2021-ben 81 szazalék lett (vásárlóerő paritáson ez 68 szazalék, illetve 94 szazalék volt), aminek oka, hogy a román családok jövedelme 136 szazalékkal, a magyaroké csupán 72 szazalékkal nőtt ezen időszak alatt. Vagyis a hazai, kimagasló keresetemelkedés és a gyermektámogatási rendszer együttes hatását is túl tudta szárnyalni a román keresetnövekedés, és ha ez az ütemkülönbség továbbra is fennmarad, 1-2 év alatt utolérhetik a magyar szintet.
A romániai nyugdíjasok átlagos éves jövedelme 2010-ben 46 szazaléka volt a hazainak, 2021-re ez már 63 szazalék lett (vásárlóerő paritáson az arányok 50, illetve 76 szazalék). Vagyis a román nyugdíjasok helyzete jobban javult, mint a magyaroké, igaz, még így is jelentős a lemaradásuk.
