A kereskedelmi és nem kereskedelmi szálláshelyeken generált turistaforgalmat, valamint a tengeri chartereket (eCrew rendszer) is magában foglaló eVisitor rendszer 2021-ben Horvátországban 13,8 millió turistát és 84,1 millió vendégéjszakát regisztrált, ami 2020-hoz képest 77 százalékkal több látogatót és 55 százalékkal több vendégéjszakát jelent. A külföldi turisták 71,9 millió, míg a belföldi turisták 12,3 millió vendégéjszakát realizáltak Horvátországban. 2021-ben a 2019-ben megvalósult vendégszám 67 százalékát, illetve a vendégéjszakák 77 százalékát sikerült elérni.
A legtöbb turistaéjszakát Isztria (23,5 millió), Split-Dalmácia (15,5 millió) és Primorje-Gorski Kotar megyében (15,3 millió) könyvelhették el, ezeket követi Zadar megye (12,7 millió vendégéjszaka), Šibenik-Knin megye (5,9 millió) és Dubrovnik-Neretva megye (5,4 millió). A legtöbb látogatót Zágráb (638 000 turista), Rovinj (549 000), Dubrovnik (543 000), Split (529 000) és Poreč (431 000 érkezés) fogadta.
A küldőpiacok tekintetében tavaly a legtöbb turista Németországból (2,9 millió), Szlovéniából (1,2 millió), Ausztriából (1,1 millió) és Lengyelországból (1 millió) érkezett Horvátországba.
A magyar turisták is hagyományosan a legjelentősebb horvátországi vendégek közé tartoznak – tavaly több mint 450 ezren (2020-hez képest +103 százalék) 2,5 millió vendégéjszakát (2020-hoz viszonyítva + 90 százalék) töltöttek el a szomszédos országban és ezzel Magyarország az előkelő 6. helyet foglalja el a legnagyobb számú külföldi turistát és vendégéjszakát generáló piacok ranglistáján. Tavaly ezek voltak a magyarok kedvenc úti céljai: Crikvenica, Rovinj, Vir, Porec, Zadar, Opatija, Medulin, Rab, Krk, Makarska.
Horvátországban a magyar vendégek 50 százaléka választott magánszállást, 20 százalékuk a szállodai elhelyezést preferálta, míg 10 százalékuk kempingezett. A magyarok 25 százaléka utazási irodán keresztül szervezte utazását, míg 75 százalékuk egyénileg indult útnak.
Horvátország 2021-ben egy biztonságos és felelősségteljes úti célként tudta magát pozícionálni, amit az idelátogató turistáik is felismertek. Korunk turistái számára egy ilyen világjárvány idején a biztonság mellett különösképpen felértékelődik a desztináció fenntarthatóságának kérdése, ami plusz utazási motivációt jelent számukra. A horvát turizmus új stratégiai irányát kiemelendő a minisztérium a fenntartható turizmussal foglalkozó átfogó internetes portált indít horvát és angol nyelven, amely a fontos dokumentumokról, finanszírozási forrásokról, projektekről, fenntarthatósági gyakorlatokról és az ökotanúsításról, az idekapcsolódó képzésekről, szemináriumokról, konferenciákról és rendezvényekről, valamint a fenntartható turizmushoz kapcsolódó akciókról nyújt tájékoztatást. A platformon mindenki számára elérhetőek lesznek a fenntartható turizmus indikátorai
– részletezte Nikolina Brnjac turisztikai és sportminiszter.
A második járványév áll mögöttünk, amelyben Horvátország minden kihívás ellenére a Földközi-tengeri térség legjobb turisztikai eredményét érte el. Dicséri ez mindazon turisztikai dolgozók odaadó és színvonalas munkáját, akik összetartásukkal, gyors reagálásukkal és összehangolt fellépésükkel biztosították, hogy hazánk minőségi, biztonságos és felkészült desztinációként szerepeljen. Nagy optimizmussal vágunk neki az idei évnek, terveink között szerepel a 2019-es rekordforgalom 90 százalékának teljesítése, valamint országunk fenntartható és biztonságos úti célként történő további pozicionálása
– fejtette ki Kristjan Staničić, a Horvát Idegenforgalmi Hivatal igazgatója, hozzátéve, hogy a turisztikai forgalom kedvező alakulását a pénzügyi mutatók, illetve az idegenforgalomból származó bevételek is alátámasztják.
