A konferencia elején Tóth Géza, a Területi Statisztika főszerkesztője köszöntötte a hallgatóságot. Az első előadás – melyet Jakobi Ákos, az ELTE egyetemi docense tartott – nemzetközi példák bemutatásával kezdődött. A szakember hangsúlyozta, hogy az okos városok kapcsán nem lehet megkerülni a „big data” szerepét sem, hiszen a nagy adatmennyiség áramlása és annak hasznosítása az új városfejlesztési és -vezetési mód egyik legfontosabb eleme. Elég csak a közlekedésre gondolni, hiszen a (Magyarországon még nem igazán elterjedt) közlekedési kártyák vagy éppen a közösségi kerékpár-rendszerek adatai alapján komplex térhasználati térképeket lehet készíteni, melyeket a várostervezés során is lehet hasznosítani.
Hasonló példa a közösségi média-használati adatok térbeliesítése. Jakobi Ákos a Twitter-bejegyzések adatai alapján készített „hőtérképeket” mutatott be, melyeket a posztok megosztásának földrajzi lokációja, valamint a szöveg tartalma alapján is el lehet készíteni. Szintén remek adatforrás a #311-es telefonkód segítségével történő hibabejelentések (ez a lehetőség Magyarországra szintén nem jellemző). Zárásként a big data és okos városok kapcsolatának iskolapéldájaként a Dublin Dashboard-esettanulmányt emelte ki.
Ezt követően Baji Péter független kutató kapott szót. Szerinte okos városok nem léteznek, ez csupán egy aktuális városfejlesztési paradigma. Ennek kapcsán három gyakori megközelítést emelt ki: az IT-alapú, a fenntarthatósági és környezettudatos, valamint a társadalmi nézőpontot. Baji az előtte szólóhoz hasonlóan szintén fontosnak tartja a big data használatát. Úgy véli, hogy az okos város-fejlesztések során nem az általános, hanem a célzott adtagyűjtés során keletkező big data méretű adatmennyiségre van szükség, hiszen ebből hasznosabb információkra lehet szert tenni az adott városról. Az ígéretes területek közül főleg a közlekedés kapcsán hozott példákat az előadó, melyek közül a Budapesten működő BKK Futár alkalmazást, valamint az Ikea Clock projektet emelte ki. A közlekedés mellett a szórakozáshoz kapcsolódóan is lehet remek területi statisztikákat készíteni, hiszen a ForSquare vagy az AirBnB alkalmazások adatai erre kiválóan alkalmasak.
Az előadásblokk utolsó előadójaként Szalmáné Cseke Mária szólalt fel. A BME GTK Környezetgazdasági Tanszékének egyetemi docense a smart city-koncepciók fenntartható városfejlesztésbe történő beágyazódását mutatta be. Elmondta, hogy kutatásuk során egy specifikus smart city-keretrendszer kialakítása volt a cél, melynek végtermékeként egy okos város-szoftver megalkotására került sor. A szoftver megalkotása során a hazai városokra való adaptálhatósága is fontos szempont volt, így az Integrált Településfejlesztési Stratégiákban meghatározott célok figyelembevétele is a rendszer szerves részét képezi. A kutatócsoport eddig pozitív visszajelzéseket kapott a program működésével és annak mérési- és számszerűsítési képességeivel kapcsolatosan.
Az okos városok komplex mutatószámairól Dusek Tamás beszélt a hallgatóságnak. A győri Széchenyi István Egyetem professzora az okos város-mutatók számának növekedéséről beszélt. Az előadásból megtudtuk, hogy ugyan sok index és keretrendszer foglalkozik hasonló témával, de egységes módszertant még nem sikerült megalkotni a smart city mérésére. Mivel sok kutatás nagyvállalatok megrendelésére, vagy épp általuk készül, így a technológiai alapú mutatók dominanciája jellemző, a költség–haszon elemzések gyakran elsikkadnak.
A tanácskozás Szendi Dóra előadásával folytatódott. A Miskolci Egyetem adjunktusa kutatócsoportjuk azon elemzését ismertettem, amely az okos városok teljesítményének mérhetőségét vizsgálta az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott 13 ország fővárosainak vizsgálata során. A prezentáció első felében több nemzetközi kutatás indexei kerültek bemutatásra, többek között Giffinger (2007), Cohen (2014) vagy Lados (2011) elemzései, valamint a Lengyelországban, Lodz kapcsán készült okos város-felmérés, illetve az Urban Audit Perceptions Survey.
Mindezek szinergiáit leképezve a kutatócsoport végül 6 komponensben 26 indikátort választott saját mérési rendszerébe, és ezt futtatta le a korábban már említett 13 fővárosra vonatkoztatva. Bár az egyes komponenseken belül eltérő sorrend tapasztalható a városok között, az összesített eredmények alapján Málta fővárosa, Valletta végzett toronymagasan az élen, és lett a „legokosabb”. Budapest ebben az összevetésben elég jelentős lemaradásban van, hiszen mindössze Szófiát és a sereghajtó Bukarestet sikerült maga mögé utasítania. (A V4 országok fővárosai között Prága, Pozsony, Varsó, Budapest a sorrend.)
A szakmai program utolsó elemeként Horváthné Barsi Boglárka előadása következett. Az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa a boldogság és az okos városok kapcsolatát fejtegette. Elmondta, hogy az okos város fogalma finomhangolásra szorul, a technológia-központú megközelítés felől el kellene mozdulni az emberközpontúság felé. („A város attól az, ami, amitől a benne élő emberek azok, akik” – Platón) A legtöbb okos város-modell említi az élhetőség témakörét, amibe szervesen illeszthető a boldogság is. Ennek kapcsán a kutató úgy véli, hogy a zöld területeket, a gyalogos zónákat és a kapcsolatok kialakítására alkalmas helyeket is érdemes számba venni.
Eklatáns példa az úgynevezett streetbank példája, ami lényegében egy sharing economy-megoldás, azaz a tárgyak megosztására, kölcsönadására, elajándékozására épül, ezzel javítva a közösségi élményt és a városi közösséghez való tartozás érzését. (Jacobs – The Death and Life of Great Amrican Cities, Oldenburg – The Great Good Place, Montgomery – Happy City). A térhasználat, az infrastruktúra és az elérhetőség szintén hozzájárul az emberek boldogságához. Ezt alátámasztja az az érdekes adat, mely szerint minden 10 perc ingázási idő 10 százalékkal csökkenti a közösségi programokon való részvételi hajlandóságot.
Bár a boldogság szubjektív, ebből kifolyólag nehezen mérhető indikátor, visszajelzések így is születnek. A városi életminőségről adatot szolgáltató legismertebb ilyen program az Urban Mind applikáció, ami az adott város lakóinak aktuális jól-létét térképezi fel.
A konferencián elhangzott előadások alapjául szolgáló tudományos munkák a Területi Statisztika folyóirat tematikus számában kapnak majd helyet a közeljövőben.
