Októberben az üzleti szféra összesített várakozása nem változott az előző hónaphoz képest, azonban a fogyasztók némileg pesszimistábbakká váltak – derült ki a GKI Gazdaságkutató által végzett felmérés eredményeiből. A GKI konjunktúraindexe immár negyedik hónapja csökken, ezzel pedig nyolc havi mélypontjára esett.
A GKI üzleti bizalmi indexe októberben nem változott szeptemberhez viszonyítva. A stagnálást mutató összképen belül ugyanakkor az egyes ágazati várakozások alakulása között érezhetők különbségek. A második őszi hónapban az ipari, és különösen az építőipari várakozások javultak havi összevetésben, miközben az üzleti szolgáltatók kissé, a kereskedelmi cégek pedig jelentősebben pesszimistábbak lettek. Októberre a kereskedelem vált a leginkább borúlátó ágazattá.
A hazai vállalatok foglalkoztatási hajlandósága a második őszi hónapban sem változott számottevően az előző hónaphoz képest: miközben az iparban erősödött, addig a szolgáltatások terén gyengült ez a szándék. A gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése érdemben javult. Az áremelési tervek csak szerény mértékben emelkedtek, leginkább az üzleti szolgáltatások terén. A termelés, a szolgáltatás jövőbeni bővítése előtt álló legfontosabb akadály a kereslet hiánya (ezt a cégek 55 százaléka érzékeli). Minden negyedik vállalkozás munkaerőhiánnyal küzd, minden ötödik pedig pénzügyi, finanszírozási nehézségekkel szembesül. Az alapanyagok és a kapacitások hiánya mindössze a megkérdezettek 6 százalékát zavarja.
A GKI fogyasztói bizalmi indexe – a januári-februári jelentős kilengést követően – a március-szeptemberi időszakban alig változott. Az októberi 2 pontos csökkenéssel az előző hónappal összevetve a mutató nyolc havi mélypontjára jutott. A lakosság mind az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetét, mind a következő 12 hónapra vonatkozó várakozást romlónak értékelte szeptemberhez képest, és az ország következő 12 havi gazdasági helyzetét is romlónak értékelte. A nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz meg-ítélése alig változott. A lakosság inflációs várakozása és a munkanélküliek számának várható alakulását illető kilátás sem módosult érdemben az előző hónaphoz képest.
Szintén a lakosság gazdasági közérzetének gyengülését mérte a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. októberi felmérése. A kapott eredményeik alapján ez az érték 1,8 indexponttal gyengült, miközben a vállalatok gazdasági várakozása 0,7 indexponttal kedvezőbbé vált az előző hónapban mért értékéhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –18,6-re csökkent, a vállalati mutató értéke pedig –15,4-re erősödött.
A lakossági konjunktúraindex alindexei közül három gyengült, egy pedig erősödött az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –2,9-ről – 4,6-re gyengült. A gazdasági környezet megítélése októberben az előző havi –28,3 pontos értékről –29,1-re, továbbá az anyagi helyzeté –11,3-ről –14,2-re csökkent. Ugyanakkor a háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése kismértékben kedvezőbbé vált, hiszen a mutató az szeptemberi értékéhez képest –67,3-ről októberre –66,8-re javult.
A lakossági konjunktúrakutatásban a legnagyobb pozitív irányú elmozdulás a szeptemberben mért értékhez képest az volt, hogy a háztartások az elkövetkező egy évben hazánk gazdasági helyzetének javulására számítanak. Arra a kérdésre, hogy „Meglátása szerint a következő egy év során hogyan változik az ország gazdasági helyzete?” októberben a lakossági válaszok alapján egy kedvezőbb konjunkturális kép rajzolódott ki. A megkérdezett lakosok 23,2 százaléka (ez 2,4 százalékponttal kevesebb, mint szeptemberben) véli úgy, hogy a gazdasági helyzet a jövő egy évben jelentősen romlik. Októberben 2,1 százalékponttal többen (22,0 százalékuk) prognosztizáltak kismértékű romlást. Változatlan gazdasági helyzetet jósol a megkérdezettek 23,3 százaléka (1,5 százalékponttal kevesebben). Kismértékű javulásra a reprezentatív lakosság 21,9 százaléka számít (1,7 százalékponttal többen), míg jelentős javulást becsül a lakosok 4,5 százaléka, ami 0,4 százalékpontos csökkenést jelent.
A vállalati felmérés esetében az összes alindex értéke emelkedni tudott. A termelési környezet alindex szeptemberben –10,6-ről –9,7 indexpontra erősödött. Az iparági környezet értéke –7,6-ről –6,1-re, az üzleti környezet mutatója –25,2-ről –24,6-re, továbbá a gazdasági környezet alindex értéke az előző havi –31,2-ről –30,9-re csökkent.
A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy négy szektor esetében emelkedett, míg egy szektorban csökkent átlagosan a konjunktúraérzet. Ugyanis míg az iparban 2,7 indexponttal –10,5 indexpontra, az építőiparban 3,5 százalékponttal –15,6 indexpontra, szolgáltatásoknál 0,6 indexponttal 15,7 indexpontra, a kereskedelemben 0,2 indexponttal –16,1 indexpontra nőtt az átlagos konjunktúraérzet, addig a mezőgazdaságban 3,2 indexpontos indexérték-csökkenés jellemezte átlagosan a vállalatok gazdasági várakozásait októberben. Ebben a hónapban az iparban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (–10,5), míg a leggyengébbet a kereskedelemben (–16,1).
