Szeptemberben nem változtak számottevően a hazai üzleti szféra várakozásai. A GKI üzleti bizalmi index – július és augusztus után – ezúttal is csak hibahatáron belül csökkent az előző hónaphoz viszonyítva. Az év kilencedik hónapjában csak a kereskedelemben romlottak érdemben a kilátások, a másik három ágazatban nem történt jelentős változás.
Továbbra is főként az építőiparból érkeznek a kedvezőtlen jelzések. Az iparban a rendelésállomány értékelése határozottan, a saját termelésű készletek megítélése enyhébben romlott, ugyanakkor a következő három hónapra vonatkozó termelési kilátás érezhetően javult. Az építőiparban a rendelésállomány értékelése romlott, míg a foglalkoztatási várakozások kedvezőbbé váltak. A kereskedelemben az előző három hónap üzletmeneté-vel való elégedettség és a készletek értékelése enyhén, a következő három hónapban várható megrendelések értékelése számottevően romlott. A szolgáltató ágazatban egyik tényező esetében sem következett be jelentős elmozdulás az előző hónaphoz képest.
A vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága szeptemberben lényegében nem változott augusztushoz képest. Szintén nem sokat módosult a gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése sem. Az áremelési tervek csupán szerény mértékben csökkentek.
A GKI fogyasztói bizalmi index – a januári-februári jelentős kilengés után – a március-szeptemberi időszakban alig változott. A mutató az aktuális hónapban a statisztikai hibahatáron belül csökkent augusztushoz képest. Ennek az elsődleges mozgatója az, hogy a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése szeptemberben az előző havival összehasonlítva érezhetően romlott. Ugyanakkor az elmúlt 12 hónapban tapasztalt saját pénzügyi helyzetet, a következő 12 hónapra vonatkozót pénzügyi kilátást, illetve az ország következő egy évben várható gazdasági helyzetét stagnálónak értékelték. A lakosság inflációs várakozása szeptemberben meglehetősen magasra kúszott, ezzel a mutató 18 havi csúcsára ért fel. A munkanélküliek számának várható alakulását illető kilátás 5 havi csúcsra emelkedett.
Kicsit optimistább képet mutat a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. konjunktúraindexe, szeptemberi felmérésük alapján a lakosság gazdasági közérzete 1,5 indexponttal javult, míg a vállalatok gazdasági várakozása 0,5 indexponttal vált kedvezőtlenebbé augusztushoz képest. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –16,9-re erősödött, a vállalati mutató értéke pedig –16,1-re gyengült. A szeptemberi felmérésben a háztartások véleményének pozitív irányú módosulása leginkább a következő egy évben megvalósítandó nagyobb összegű vásárlásokat illetően alakult ki. Augusztusról szeptemberre a legnagyobb változás a vállalatoknál, hogy a jövőben volumennövekedést várnak exporttevékenységükben.
A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági bizonytalanságok határozták meg a Századvég elemzői szerint.
A lakossági konjunktúraindex alindexei közül három javult, egy pedig gyengült az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –3,3-ről – 2,9-re erősödött. A gazdasági környezet megítélése szeptemberben az előző havi –30,0 pontos értékről –28,3-re, továbbá az anyagi helyzeté –14,6-ről –11,3-re javult. Ugyanakkor a háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése kismértékben kedvezőtlenebbé vált, hiszen a mutató az augusztusi értékéhez képest –64,1-ről –67,3-re süllyedt.
A lakossági konjunktúrakutatásban a legnagyobb pozitív irányú elmozdulás az augusztusban mért értékhez képest az volt, hogy a lakosság az elkövetkező egy évben már tervez nagyobb kiadásokat.
A vállalati konjunktúraindex esetében egy alindex értéke emelkedett, miközben három alindex értéke csökkent. A termelési környezet alindex szeptemberben –10,9-ről –10,6 indexpontra erősödött. Az iparági környezet értéke –5,6-ről –7,5-re, továbbá az üzleti környezet mutatója –24,6-ről –25,2-re, továbbá a gazdasági környezet alindex értéke az előző havi –29,3-ről –31,2-re esett vissza.
