Molnár Ferenc munkásságáról a magyarok többségének A Pál utca fiúk című ifjúsági regény ugrik be elsőként. Nemecsek Ernőék történetét húszas évei végén írta, első művei egyikeként. Az újságíróként, haditudósítóként és drámaíróként is ismert Molnár igen termékeny szerző volt, 74 éves korában bekövetkezett haláláig folyamatosan alkotott, művei közül jó néhányból film készült, és még magasabb azoknak száma, amelyeket színházban is bemutattak.
Ez utóbbi kategóriából választott a Centrál Színház, amely a Játék a kastélyban című, 1926-ban megjelent Molnár-komédiát tűzte műsorára szeptembertől, Puskás Tamás rendezésében. Molnár Ferenc akkoriban már ismert és elismert színpadi szerző volt, melyet sok könnyed színdarabjának is köszönhetett. A rendszeresen színházba járók jó néhány darabjával találkozhattak már, a szeptember 14-i sajtóvetítésen bemutatott darab az egyik legismertebb közülük.
A Játék a kastélyban alapszituációját az adja, hogy egy ismert szerzőpáros, Turai (Alföldi Róbert) és Gál (László Zsolt) az általuk felkarolt tehetséges zeneszerzővel, Ádámmal (Puskás Samu) megérkeznek egy vidéki kastélyba, hogy meglepjék utóbbi múzsáját és menyasszonyát, Annie-t (Balla Eszter), aki egyben a három alkotó most készülő új operettjének főszereplő dívája is. Annie azonban nem számít a látogatásra, és egykori tanárával és szeretőjével, Almádyval (Schmied Zoltán) tölti az estét, aminek az érkező trió is fültanúja lesz.
Az eset nem kis bonyodalmat okoz. Ádám csalódottságában a készülő darabot és a zeneszerzői pályát is ott akarja hagyni, így Turainak, aki pártfogoltjáért, és nem mellesleg a készülő és a jövőbeli közös művekért, és az ezektől várható profitért is aggódik, megoldást kell találnia.
A megoldás pedig maga a komédia, Turai ugyanis legfőbb fegyvereihez, az agyafúrtságához és az íráshoz nyúl, és egy bugyuta szerelmes darabot kanyarít a kihallgatott párbeszéd köré, ezzel mentve a helyzetet, nem utolsó sorban pedig egy megalázó szerepbe kényszerítve az általa egyébként sem kedvelt Almádyt.
A két felvonásban játszott kétórás előadás könnyed kikapcsolódást nyújt a nézőknek. A főszereplőktől a mellékszereplőkig mindenkinek sikerült belecsempészni némi humort a színdarabba (és a színdarabon belüli színdarabba is). Alföldi Róbert és László Zsolt remekül keltik életre Turai és Gál párosát: előbbi a cinikus és egoista író, akinek önbizalomért soha nem kell szomszédba mennie, még utóbbi az életbölcsességeit gyakran hangoztató, ám rendre pesszimista alak. A két karakter különbözőségét, de ennek ellenére egymást jól kiegészítő összeszokottságát a két színész közötti kémia jól visszaadja.
A legkomikusabb szerepet mégsem ők testesítik meg, hanem Schmied Zoltán, aki a hódító színészt, majd a lebukást követően a szégyent mindenáron elkerülni vágyó négygyermekes papucsférjet is remekül alakítja. Puskás Samu hősszerelmes zsenije, és Balla Eszter dívája ugyan látszólag nem tűnnek összeillő karakternek, a színészeknek mégis sikerül elérniük, hogy a néző kicsi azért drukkoljon, hogy kapcsolatuk végül egyenesbe jöjjön.
A mellékszereplők sem okoznak csalódást. Sőt! A már több mókás karakter megformálásával ismertté váló Magyar Attila ezúttal is mosolyt csal a nézők arcára a fontoskodó, de mindenre válaszolni képes Dvornicsek lakáj életre keltésével, és a magát polihisztornak gondoló, ám a legtöbb dologban elég esetlen Lehoczky titkár szerepében Rada Bálint is vidám perceket tesz hozzá a komédiához.
Maga a Molnár-féle történet, és a kivitelezés is szórakoztató, a bemutató alkalmával a közönség többször is felnevetett egy-egy jeleneten, és ez minden bizonnyal a későbbi vetítéseken is így lesz. Ettől függetlenül valószínűleg jó néhányan lesznek olyanok, akik a szereposztás miatt választják a darabot. A Játék a kastélyban már elérhető a Centrál Színház műsorában.
