Az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adó nem érte el fő célját, hosszú távon nem tudta csökkenti az egészségre káros élelmiszerek fogyasztását, ráadásul a szegényebb háztartások arányaiban több adót fizetnek, mint a gazdagabbak – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóinak friss kutatásából.
A népegészségügyi termékadó, közismert nevén a chipsadó immár 13 éve velünk van. Az állam az adóbevételeinek növelésén túl azzal a céllal vezette be, hogy az egészségre káros termékek fogyasztását csökkentse a lakosság körében. A Budapesti Corvinus Egyetem kutatója, Berezvai Zombor és szerzőtársai megvizsgálták, hogy az adó 2011-es bevezetése óta hogyan változtak a hazai fogyasztási szokások. A kutatók a GfK háztartáspanel 2000 háztartásra vonatkozó reprezentatív adatait elemezték évekre visszamenőleg, ennek keretében a csokoládé, az édes kekszek, a cukros szénsavas üdítőitalok, a sós snackek és az alacsony gyümölcstartalmú italok fogyasztását vizsgálták, ezek az adóztatott termékek teljes forgalmának több mint 90 százalékát tették ki az adó bevezetése előtt.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy bár az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adó eleinte visszavetette a fogyasztást, azonban ezt egy idő után ellensúlyozta az, hogy a táplálkozási szokások és az élelmiszerkörnyezet nem változott, az elkölthető jövedelem pedig emelkedett. Nyolc évvel az adó bevezetése után a bevezetés előtthöz képest már többet fogyasztottak a magyarok az egészségtelen élelmiszerekből – több kategóriában ez az érték még az Európai Unió átlagát is meghaladta –, és a fogyasztók teljes élelmiszerköltésének nagyobb részét tették ki. Az adóköteles termékek aránya a megvásárolt napi fogyasztási cikkeken belül a 2010-es 5,9 százalékról 2018-ra 7,4 százalékra nőtt. Ebből az derült ki, hogy az chipsadó nem tudta megvalósítani fő célját, az egészségre káros élelmiszerek fogyasztásának csökkentését.
A Health Policy szakfolyóirat augusztusi számában megjelent tanulmány az adónem egy negatív oldalát is kiemelte. Az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása önmagában nem képes a fogyasztás mérséklésére, ráadásul a társadalmi egyenlőtlenségeket is növeli. Mivel az alacsonyabb jövedelműeket sokkal érzékenyebben érinti a drágulás, számukra hátrányosak is lehetnek az ilyen intézkedések, ráadásul jövedelmük nagyobb hányadát vonja el az adó, mint a gazdagabb háztartásokénak
– fejtette ki Berezvai Zombor, a Corvinus kutatója.
A kutatás következtetése az, hogy az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása önmagában nem elegendő. A szerzőik véleménye szerint a hosszú távú kedvező hatás elérése érdekében komplex intézkedések bevezetésére lenne szükség, például elérhetőbbé és megfizethetőbbé kell tenni az egészségesebb élelmiszereket, illetve növelni kell a fogyasztói tudatosságot oktatási programokon keresztül.
