Mélyen zsebükbe nyúlhatnak az online platformot üzemeltető hazai cégek

Mélyen zsebükbe nyúlhatnak az online platformot üzemeltető hazai cégek

Egy nemrég megjelent adózási változás miatt felügyeleti díjat kötelesek fizetni a Magyarországon letelepedett online platformot üzemeltető szolgáltatók. A díjfizetési kötelezettség már 2024-re is vonatkozik.

Felügyeleti díjat kötelesek fizetni a Magyarországon letelepedett online platformot üzemeltető szolgáltatók egy augusztus elsején hatályba lépett adóváltozás következtében. A Deloitte szakértői szerint mivel nem került definiálásra, hogy ki is minősül pontosan online platform szolgáltatónak, így minden érintett társaságnak érdemes felmérnie, hogy a kötelezettségek alá esik-e, vagy van számukra mentesülési lehetőség.

Bár a felügyeleti díjat már az idei évtől szükséges fizetni, a kötelezetti kör nem került definiálásra, így a felügyeleti díj fizetésére kötelezettek köre nem szűkíthető le csak az online piacterekre, hanem alá eshetnek azon szolgáltatók is, akik online hirdetéseket jelenítenek meg, vagy információt továbbítanak, illetve tárolnak.

Érdemes megnézni az online platform szolgáltató által naptári évenként fizetendő felügyeleti díj mértékét is. Az online platform szolgáltatónak A digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatálya alá tartozó vállalatok szolgáltatásaiból származó, előző üzleti évi nettó árbevételének 0,3 százaléka, előző évi árbevétel hiányában pedig a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos részének 0,3 százaléka. Az olyan online platformot üzemeltető szolgáltató esetén, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek kereskedőkkel, a felügyeleti díj alapjának számításakor az online piactérnek a Rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásaiból származó, előző üzleti évi nettó árbevételébe nem számít bele az az összeg, amely a fogyasztóval szerződést kötő kereskedő javára, az online piactérrel fennálló szerződése alapján kerül kifizetésre.

A díjfizetésre kötelezett szolgáltatók az idei év vonatkozásában augusztus 1-jétől 2024. év minden megkezdett hónapja után időarányosan, december 31-ig fizetik meg a felügyeleti díjat a Rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásokból származó, 2023. évben elért nettó árbevételük alapján. 2025-től pedig a felügyeleti díjat a tárgyévben egyenlő részletekben félévente, az adott félév végéig kell a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak kell megfizetniük.

Vannak olyan cégek is, akik mentesülhetnek a felügyeleti díj fizetésének kötelezettség alól. Ilyen az az online platform szolgáltató, amely mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül,

és az is, amelynek a Rendeletet hatálya alá tartozó szolgáltatásaiból származó előző üzleti évi nettó árbevétele, vagy előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos része nem éri el a százmillió forintot. Az előző évi nettó árbevételére tekintet nélkül mentesül a felügyeleti díjfizetési kötelezettség alól az az online platform szolgáltató is, amely más szolgáltatása után már fizet felügyeleti díjat.

Fontos, hogy mind a mentesüléshez, mind az előző üzleti évi árbevétel adatokhoz adatszolgáltatási kötelezettség is társul. A felügyeleti díj megfizetése és az adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések érvényesülése ellenőrzés keretében vizsgálat alá fog esni, és nem teljesítésük esetén a jogkövetkezmény akár 100 millió forint összegű bírság is lehet. Éppen ezért az értelmezési problémák tisztázása végett érdemes szakértőhöz fordulni a felügyeleti díj kérdésében – foglalta össze Huszl Zsuzsanna, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda vitarendezési csoportjának ügyvédje. 

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe történelmi csúcsot ért el, majd zuhanórepülésbe kezdett. A BUX eséséhez a vezető részvények is hozzájárultak, egyedül a Mol zárta pluszban a hetet.