Közeleg az év legfontosabb határideje a cégek számára

Közeleg az év legfontosabb határideje a cégek számára

A legtöbb magyarországi vállalat számára május 31-e a pénzügyi beszámolók benyújtásának végső határideje. A későket idén sem dicséri meg a NAV.

Fontos mérföldkövet jelent május utolsó napja minden olyan magyarországi vállalkozás számára, akiknek az üzleti évük a naptári évvel megegyezik és kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek – hívta fel a figyelmet az Opten közleménye. A piaci szereplők számára a pénzügyi beszámolók igencsak fontos információval bírnak azáltal, hogy átlátható és részletes képet adnak egy vállalkozás pénzügyi helyzetéről és teljesítményéről. A tulajdonosoknak és befektetőknek egyaránt segít a vállalkozás eredményességének értékelésében és a befektetési döntések meghozatalában, míg a hitelezőknek információval szolgálnak a vállalkozás hitel- és a kölcsönök visszafizetési képességéről.

Május 31. a kulcsdátum

A számviteli törvény rendelkezései szerint minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás köteles az üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig közzétenni az éves pénzügyi beszámolóját és az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozatot. (Egyébként sok egyesület és alapítvány számára is május 31-e a határidő.) Bizonyos esetekben a dátumok eltérhetnek, például a konszolidált beszámolókra további egy hónap áll rendelkezésre, míg a tőzsdén jegyzett cégeknek szorosabb határidővel kell gazdálkodniuk, a negyedik hónap végéig eleget kell tenniük a beszámolási kötelezettségüknek.

Az Opten adatai szerint, az elmúlt három évet vizsgálva, az év során leadott beszámolóknak több mint a 60 százaléka májusban került benyújtásra, ami a 200 ezret jelentősen meghaladó mennyiség, ha figyelembe vesszük, hogy éves szinten a leadott beszámolók 400 ezer körül mozognak. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját, és a „kicsit” későkkel kiegészítve – akik júniusra átcsúsznak – már 10 cégből 9 az, aki teljesítette a számviteli törvény szerinti leadási kötelezettségét.

Júniusban jellemzően 40 ezer feletti az a vállalkozásszám, akik ebben a hónapban nyújtják be a beszámolót, azonban ebből 150-nél kevesebben adnak be konszolidáltat. Ebben nem szerepelnek azok a vállalkozások, amelyek a naptári évtől eltérő üzleti évet választottak. Számuk évről évre csökkenő tendenciát mutat, és az előző évben nem haladta meg a kétezret a leadott beszámolók alapján.

Mit történik, ha kicsúszunk a határidőből?

Mire számíthatnak azok a vállalkozások, akik jelentősen késnek a beszámolóval vagy le sem adják azt? Ilyenkor egy folyamat részesévé válnak, aminek az első lépcsőfokát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) indítja el. A beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása esetén a NAV harmincnapos határidővel felszólítja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Azonban ha ezt a vállalkozás a határidőn belül sem teljesíti, akkor az adóhatóság harmincnapos határidő kitűzésével kétszázezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.

Ha a vállalkozás ezt követően sem nyújtja be a beszámolót, akkor az eljárás magasabb fokozatba kapcsol, a NAV az adózó adószámát hivatalból törli, erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti, és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. A cégbíróság 15 munkanap alatt intézkedik a cég törléséről, azaz megkezdődik a vállalkozás megszűnésére irányuló cégbírósági eljárás.

Érdemes komolyan venni a pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidőt, mert annak elmulasztása komoly szankciókkal és adott esetben a cég megszűnésével is járhat. Az enyhébb szankcióba sorolható az adott esetben kétszázezer forintos mulasztási bírság, de felmerülhet a vezető tisztségviselők felelőssége is a hitelezőkkel szemben, ha a folyamat iránya a cég megszűnésére irányul – foglalta össze Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szakértője.

Idén immár harmadszor tartják meg Veszprémben a Balaton Wine & Gourmet fesztivál. A szeptember első hétvégéjén megrendezendő esemény vendégországa Olaszország lesz, így az olasz borok és gasztronómia központi szerepet tölt majd be az idei programban.

A Magyar Terméket és védjegyrendszerét beemelik a közoktatás tananyagába. A diákok esettanulmányokon, játékos feladatokon keresztül ismerhetik meg a hazai előállítású termékekhez kapcsolódó ismeretanyagot.