Nem váltott optimistábbra márciusban a gazdasági közérzet

Nem váltott optimistábbra márciusban a gazdasági közérzet

A lakosság és a vállalatok konjunktúraindexe esetében sem következett be kedvező fordulat. A GKI felmérése minimális pozitív korrekciót mutat, a Századvég elemzése azonban egy nem túl jelentős gyengülésről számolt be.

Márciusban az üzleti világ és a lakosság is kissé kedvezőbb kilátásokról számolt be, mint tette azt februárban. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága nem változott az előző hónaphoz képest – derült ki a GKI Gazdaságkutató márciusi konjunktúraindexének eredményeiből. A mutató, ami a vállalati és lakossági kilátások összefoglaló mutatója, a februári 3 pontos esés után, márciusban 3 ponttal nőtt, vagyis értéke lényegében visszatért az év eleji szintre. A tárgyhavi javuláshoz a fogyasztók és az üzleti világ azonos mértékben járult hozzá, vagyis az üzleti és fogyasztói bizalmi index egyaránt 3-3 ponttal nőtt.

Az év harmadik hónapjában az iparban és az építőiparban következett be érezhetően kedvező változás (6, illetve 2 pontos emelkedés), az üzleti szolgáltatók esetében nem változott a kép, miközben a kereskedelemben némileg romlott (2 pontos esés). Az iparban a teljes rendelésállomány megítélése a februárinál lényegesen nagyobb elégedettséget tükröz, és a következő három hónapban várható termelési kilátás is javult. A kereskedelemben az előző három hónap üzletmenetével való elégedettség kissé romlott, és a készletek is bővültek, azonban a következő három hónapban várható megrendelések értékelése kedvezőbb lett. A szolgáltató ágazatban az előző három hónap üzletmenetének megítélése érdemben javult, ám a következő három hónapra vonatkozó forgalmi várakozás, valamint a foglalkoztatási tervek kissé romlottak.

A vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága márciusban sem változott érdemben, a létszám bővítését és csökkentését tervezők aránya nagyjából megegyezik. A derűlátók alkotják a többséget az iparban és az üzleti szolgáltatások területén, míg az építőiparban a borúlátók vannak többen. A GKI kiemelte, hogy fogyasztói bizalmi indexének márciusi emelkedése belesimul a csaknem másfél éve tapasztalható pozitív trendbe. Az év harmadik hónapjában a lakosság mind az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetét, mind az ország következő 12 havi gazdasági helyzetét javulónak értékelte februárhoz képest. Ezzel egyidejűleg a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátások, illetve a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése nem változott. A lakosság inflációs várakozása valamelyest emelkedett, és a munkanélküliek számának várható alakulása tekintetében is némi romlás következett be.

Kevésbé pozitív eredményeket mutat a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. márciusi konjunktúraindexe, felmérésük alapján a lakosság gazdasági közérzete 1,9 indexponttal, míg a vállalatok gazdasági várakozásai 1,1 indexponttal csökkentek az előző hónapban mért értékhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –14,8-re, a vállalati mutató értéke pedig –12,9-re gyengült.

A lakossági konjunktúraindex alindexei közül három is gyengült márciusban, egy pedig javult a februári értékéhez viszonyítva. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke ugyan az előző havi 2,1-ről 0,7-re csökkent, de továbbra is pozitív tartományban maradt. A háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése enyhén kedvezőtlenebbé vált, hiszen a mutató a februári értékéhez képest csökkent: –74,9-ről –77,2-re. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –17,0 pontos értékről –23,7-re romlott, míg az anyagi helyzeté  –11,2-ről –9,9-re javult.

Századvég konjunktúraindex 2024. március
Forrás: Századvég

A lakossági konjunktúrakutatásban figyelemre méltó pozitív irányú elmozdulást mutatott a februárban mérthez képest a lakosság jövőbeni munkaerőpiaci stabilitásra vonatkozó várakozása.

Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Tart Ön attól, hogy akár Ön, akár valamely családtagja elveszíti a munkáját a következő 6 hónap során? döntően azt a választ adták, hogy nem tartanak ettől. A válaszadók 5,4 százalékponttal többen – így már több, mint a fele (52,9 százalék) – az egyáltalán nem tart tőle választ jelölte meg. Az inkább nem tart tőle válaszlehetőséget a megkérdezettek 22,9 százaléka jelezte (ez 1,1 százalékponttal több, mint a februári felmérésben). Ugyanakkor 3,3 százalékponttal (14,3 százalék) kevesebben gondolták azt márciusban, hogy inkább tartanak tőle, továbbá 2,5 százalékponttal kevesebben (8,7 százalék), hogy nagyon tartanak az állásvesztéstől.

A vállalati felmérés esetében egy alindex értéke kedvezőbbé vált, míg három alindex értéke csökkent. Az iparági környezeté –3,4-ről –4,7-re, az üzleti környezet mutatója –19,0-ről – 22,1-re, továbbá a gazdasági környezeté –20,8-ről –24,1-re csökkent. Miközben a termelési környezet alindex az előző havi –8,9-ről –8,8-re javult.

A legjelentősebb negatív változás márciusában a jövőbeni árfolyamvárakozásokat illetően alakult ki. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint hogyan alakul a forint euróhoz viszonyított árfolyama a következő 1 évben?” összességében minimális mértékben, 0,3 százalékponttal többen (1,0 százalék) mondták azt, hogy jelentősen erősödik, illetve 1,6 százalékponttal kevesebben (10,4 százalék), hogy kismértékben erősödik. Ugyanakkor a februárihoz képest 4,5 százalékponttal kevesebben (26,0 százalék) mondták azt, hogy nem változik az árfolyam. Továbbá 1,6 százalékponttal többen (42,8 százalék) kismértékben gyengülő, 3,3 százalékponttal többen (13,2 százalék) pedig jelentősen gyengülő árfolyamot prognosztizálnak a következő évben.

A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy két szektor esetében emelkedett, míg három szektor esetében csökkent átlagosan a konjunktúraérzet. Miközben a kereskedelemben 1,9, és a szolgáltatásoknál 0,2 indexpontot erősödött, addig a mezőgazdaságban –14,1, az iparban –3,2 és az építőiparban –8,7 pontos indexérték-változás jellemezte átlagosan a cégek gazdasági közérzetének módosulását az előző hónaphoz képest. A mezőgazdaság jelentősen negatívabb konjunktúraérzetét alapvetően az ukrán árudömping veszélyére vezethető vissza az elemzés szerint.

Összesen mintegy hatvan busz és teherautó feltöltéséhez elegendő üzemanyagot termel naponta az osztrák főváros első zöldhidrogén-üzeme. A hidrogén előállításához kizárólag megújuló energiát használó üzem április elején kezdte meg működését Bécs Simmering városrészében.

Magyarország második legnagyobb tava a kerékpárosok körében népszerű kirándulóhely. A két kerékpáros komp átadásával új attrakcióval, és könnyebben bejárható útvonallal bővül a Tisza-tó turizmusa.

A múlt heti rekord után visszafelé korrigált a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. A BUX gyengélkedéséből a Magyar Telekom kivételével a vezető részvények is kivették részüket.