Magyarország 2004. május elsején csatlakozott az Európai Unióhoz, amely aznap összesen tíz új tagállammal bővült. A közelgő húszéves évforduló kapcsán a GKI azt vizsgálta, miként változott ezen időszak alatt a magyar lakosság, és a szomszédos országok lakosságának bizalma az EU-ban.
Hazánkban az EU-csatlakozás után javult a bizalom az Európai Unióval szemben, ekkor a válaszadók közel kétharmada bízott benne. Először a 2008-as gazdasági világválság következtében rendült meg ez a bizalom, abban az évben 50 százalék alá esett a bizalmi-index, utána egy rövid növekedési időszak következett 2010-ig.
A mindenkori mélypontját a mutató 2012-ben érte el, amikor 38 százalékra esett vissza az index. Ez szintén egy rossz éve volt az EU-nak, akkor tetőzött az eurózóna válsága, főleg a görög és az olasz helyzet miatt. A mélypontot újabb emelkedő tendencia követte, amelynek a 2015-ös menekültválság vetett véget, amikor fél év leforgása alatt 15 százalékpontot zuhant az indikátor, és 40 százalék környékére mérséklődött.
Az Európai Unióval szembeni bizalom javulása látványos volt a koronavírus-járvány időszaka alatt, a pandémia csúcspontján a lakosság 60 százaléka látta előnyösnek EU-tagságot, többek között a koronavírus elleni vakcinák közös beszerzése miatt.
A 2022-es év azonban újabb törést hozott. Az ukrajnai háború kirobbanása, majd az év második felében tetőző energiaválság miatt újból 50 százalék alá esett a bizalmi index.
A Magyarországon tapasztalt változások nem egyediek, a fenti események kisebb-nagyobb mértékben a környező országokban is hasonlóan hatottak az Európai Unióval szembeni bizalomra. A 2004-es bővítés minden vizsgált országban a bizalom erősödéséhez vezetett, a 2008-as pénzügyi válság pedig (Szlovákia kivételével) annak romlásához. A menekültkrízis a régió valamennyi országában bizalomvesztést okozott, a Covid-járvány pedig javulást eredményezett.
Habbár 2004-ben az osztrákok nálunk sokkal kevésbé, a románok pedig sokkal jobban bíztak az Európai Unióban (Ausztria 1995 óta, Románia pedig 2007 óra tagjai az EU-nak), az elmúlt 20 évben erős konvergencia figyelhető meg az adatokban. Jelenleg a GKI által vizsgált országok mindegyikében nagyjából a lakosság fele az EU-ban. Hosszú távon tehát az országspecifikus attitűdök jelentősége csökkenni látszik. A magyarok bizalma pedig, bár voltak ingadozások az elmúlt húsz évben, most is nagyjából a 2004-es szinten áll.