Hamarosan hatályba léphet az EU-s mesterséges intelligencia szabályozás

Hamarosan hatályba léphet az EU-s mesterséges intelligencia szabályozás

Február elején nyilvánossá vált az Európai Unió mesterséges intelligencia rendeletének (AI Act) tervezte. Az elfogadására ugyan még várni kell, de az érintettek már elkezdhetik a felkészülést.

Még tavaly december elején jelent meg a hír, amelyet sokan már régóta vártak. Az Európai Parlament és a Tanács hosszú évek után megállapodott a mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezetről – azaz az AI Act-ről. Február 2-án az Európai Unió belga elnöksége bejelentette, hogy az Állandó Képviselők Bizottsága aláírta a rendelettervezetet, és már aznap elérhetővé vált annak teljes szövege is.

Kire vonatkozik az EU-s mesterséges intelligencia szabályozás?

A szóban forgó rendelettervezet mindazokra az állami- és magánszereplőkre vonatkozik, akik mesterséges intelligencia rendszereket hoznak forgalomba az EU-s piacon, vagy azokat az Unió területén használják. Egyaránt vonatkozik a magas kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóira (például önéletrajzok szűrésére szolgáló eszközök fejlesztőire), valamint felhasználóira is (például a bankokra, amelyek megvásárolják ezt a szűrési eszközt).

Nagyon fontos az MI rendszer megfelelő kategorizálása, ugyanis a Rendelettervezet által meghatározott kötelezettségek a besoroláshoz igazodnak. A nem megfelelő osztályozás pedig súlyos bírságolást vonhat maga után – emelte ki Albert Lili, a Deloitte Legal mesterséges intelligencia megfeleléssel foglalkozó ügyvédje.

A benyújtott rendelettervezet a következő kockázati kategóriákat alkalmazza:

  • Elfogadhatatlan kockázat: az ebbe a kategóriába tartozó MI megoldások alkalmazása tilos lesz.
  • Magas kockázat: olyan MI-rendszer, amely káros hatással lehet az emberek biztonságára vagy alapvető jogaira
  • Az átláthatósággal kapcsolatos egyedi kockázat: például csevegőrobotok használatakor a felhasználóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy egy géppel kommunikálnak
  • Minimális kockázat: az ilyen rendszerekre nézve nem állapít meg új kötelezettségeket az AI Act, tehát a hatályos jogszabályok alapján fejleszthetők és használhatók.

Milyen szankciókra kell számítani jogsértés esetén?

Tényleges gazdasági kockázatot jelenthet a megfelelés hiánya. A rendelettervezet komplex szankciórendszert alkalmaz, ami alapján a szabályok megsértése miatt kiszabható bírságok lehetséges legmagasabb összege 35 millió euró (nagyjából 13,5 milliárd forint), vagy az előző pénzügyi év teljes éves világszintű forgalmának 7 százaléka (amelyik a kettő közül magasabb). Azonban ilyen mértékű bírság csak a legsúlyosabb jogsértések esetén merülhetne fel, beleértve a rendelettervezetben meghatározott tiltott gyakorlatok folytatását.

Legyen szó a jogsértés bármely kategóriájáról, az alkalmazandó küszöbérték a kkv-k esetében a két összeg közül az alacsonyabb, a többi vállalat esetében pedig a magasabb lenne.

Milyen teendőik vannak az érintett szereplőknek?

A tervezet elfogadása még várat magára, ez várhatóan 2024 első negyedévében fog megtörténni, azonban már az elfogadást követő 6 hónapon belül lesznek olyan rendelkezések, amelyeket szükséges lesz majd alkalmazni. A MI megoldások tervezése, implementációja időigényes folyamat, ezért nagyon fontos már a bevezetést megelőzően felkészülni a rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelésre, hiszen ezzel rengeteg erőforrást és energiát lehet megspórolni, nem beszélve arról, hogy így a bírságolás kockázata is nagymértékben csökkenthető – fejtette ki Barta Gergő a Deloitte Magyarország vezető mesterséges intelligencia szakértője.

Érdemes továbbá számításba venni az MI rendszerek alkalmazására való felkészülés során, hogy nemcsak az AI Act rendelkezéseire kell majd tekintettel lenni, hanem a már most is alkalmazandó, egyéb szabályoknak is meg kell felelni. Az MI rendszerek használata során gyakori a személyes adatok kezelése, így például a GDPR megfelelés is kulcsfontosságú lehet, aminek hiánya további jelentős kockázatokat hozhat magával – hívta fel a figyelmet Nagy Dániel Attila, a Deloitte Legal Adatvédelmi és Technológiai jogi csoportjának vezetője.

Várhatón év végére készül el az osztrák főváros egyik legfontosabb kerékpáros útvonala, a holland mintára újjáépítendő út még ausztriai léptékben is minőségi ugrást jelent majd. A bécsi főpályaudvart a belvárossal összekötő kerékpárutat, az Argentinierstraßét évente több mint egymillióan használják.

A fővárosban a Fiat 500-as, Budapesten kívül pedig a Peugeot 3008-as és 308-as modellek voltak a legnépszerűbben a Wigo autómegosztó szolgáltatás felhasználói körében 2023-ban.