Idén már gravel versenyeket is rendez a Magyar Kerékpáros Szövetség

Az újnak számító kerékpáros szakág itthon is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A magyarországi versenyek egy része az idei évtől már az MKSZ égisze alatt zajlik majd.

A 2024-es szezontól kezdve már a Magyar Kerékpáros Szövetség (MKSZ) versenyrendszerében is sor kerül gravel viadalokra. A jellemzően murvás utakat használó, újnak számító szakágban Magyar Kupa-futamokat és országos bajnokságot is rendeznek.

Az MKSZ honlapján Princzinger Péter elnök kiemelte: a szó kavicsot, sódert jelent, a szakágban a nemzetközi szövetség (UCI) 2022 óta rendez világbajnokságot. A murvás utakon használható gravel-bringákat az MKSZ első embere úgy jellemezte, hogy egy országúti és egy terepkerékpár kombinációja, amelyen ülve gyorsan tudunk haladni, de nem kell megijednünk akkor sem, ha elfogy alólunk az aszfalt. Hozzátette, hogy Magyarországon már létezett egy öt futamból álló, úgynevezett KLND-sorozat, ám az MKSZ versenyrendszerén kívül, ezentúl viszont egységes szabályzat alapján a szövetség égisze alatt zajlanak majd viadalok az UCI előírások és a hazai szériában egységesen alkalmazott részletszabályok alkalmazásával.

A gravel versenyek kapcsán az egyetlen szigorú szabály az, hogy a teljesítendő táv legalább 60 százalékát murvás- vagy földúton kell vezetni, és így legfeljebb a versenypálya 40 százaléka lehet a szilárd burkolatú út.

A versenysorozat kiváló kiegészítő felkészülést biztosít a kerékpárosaink számára az olyan időszakokban is, amikor egyébként kevesebb versenyzési lehetőségük lenne – emelte ki Princzinger Péter.

A szakág nemzetközi szinten sztárokat vonzott be, a tavalyi gravel világbajnokságon az aranyérmet a Milánó-Sanremo-győztes szlovén Matej Mohoric nyerte meg, negyedik lett az aktív országúti versenyzéstől visszavonult, a mezőnyversenyben 2018-ban világbajnok spanyol Alejandro Valverde, míg a nyolcadik helyet a terepkerékpárban (cyclocross) háromszoros világbajnok, országúton olimpiai, világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes belga Wout van Aert szerezte meg.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

A Budapesti Értéktőzsde idén is folytatta a hagyományt, és ismét összegyűjtött ötven magyar sikertörténetet. A sorozatban kilencedik kiadvánnyal immár 450 cégre nőtt a BÉT50-esek klubja.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe ismét felülteljesítő volt a héten. A BUX csütörtöki a történelmi csúcsát is megdöntötte. A vezető részvények felemás eredményeket értek el.