Jelentős fejlesztésen esett át tavaly a bécsi távhőhálózat

Jelentős fejlesztésen esett át tavaly a bécsi távhőhálózat

A bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie 2023-ban több mint nyolcvanmillió eurót fordított a bécsi távhő dekarbonizálására és a hálózat bővítésére. Ennek eredménye tízezer új ügyfél, 12,5 kilométernyi új vezeték, valamint Európa legnagyobb hőszivattyúja.

Az immár több mint 1300 kilométeres vezetékhálózatával a bécsi távhő már jelenleg is Európa legjobbjai közé tartozik. 2023-ban 12,5 kilométerrel, négy területi hőközponttal és kétszáz épülettel – ami tízezer lakást jelent – bővült az osztrák főváros távhő-hálózata, vagyis a Wien Energie már 460 ezer háztartást és nyolcezer üzleti ügyfelet lát el távhővel. A város célkitűzése az, hogy 2040-re Bécs és a távhőellátás is klímasemleges legyen, ennek érdekében tovább bővítik és dekarbonizálják a távhőhálózatot.

A Wien Energie az elkövetkező években 50 millió eurót fordít arra, hogy négy kísérleti területen – Rossauban, a Gumpendorfer Straßén, az Aliiertenviertelben és a Huber-Blockban – kiépítse a távhőt és annyi tapasztalatot szerezzen a további bővítésekhez valamint az alternatív fűtési megoldások kiépítésében, amennyit csak tud. Ezzel egyidejűleg folyamatosan bővítik a távhőhálózatot a sűrűn lakott belső kerületekben, és az elkövetkező öt évben egymilliárd eurót fordítanak arra, hogy függetlenné váljanak a földgáztól. Így a jövőben sem az energiaválságtól, sem a robbanásszerűen megugró energiaáraktól nem kell többé tartaniuk. 

Jelenleg a bécsi távhő több mint fele földgázalapú kapcsolt energiatermelésből származik, egyharmada a hulladékégetésből, a maradék pedig biomasszából valamint ipari hulladékhő, föld- és környezeti hő felhasználásából. Annak érdekében, hogy 2040-re sikerüljön elérni a kitűzött klímasemlegességet, nagy szerepet szánnak a hőszivattyúknak és a mélységi geotermiának.

Decemberben helyezték üzembe Európa legnagyobb hőszivattyúját, amely a simmeringi szennyvíztisztító hulladékhőjét hasznosítja és az első fázisban 56 ezer háztartás ellátására elegendő távhőt termel.

A Wien Energie célja, hogy emellett 2030-ra a bécsi távhőtermelés 20 százaléka a mélységi geotermiából származzon és mintegy 125 ezer háztartást lássanak el vele. A tervek szerint így 2040-re a hőszivattyúk és a mélységi geotermia adná a bécsi távhőtermelés 55 százalékát.

Ráadásul a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányú bevonása a távhőtermelésbe nem csupán az osztrák főváros gázfüggetlenségét javítaná és a környezetnek tesz jót, hanem a fogyasztók pénztárcájának is. A Wien Energie ugyanis egy olyan tarifarendszer létrehozásán dolgozik, amely arányosan tükrözi a megújuló energiaforrások felhasználását az energiamixben.

A BÁV ART legfrissebb műtárgybefektetési indexe alapján az arany ékszerek és a műtárgyak iránti érdeklődés emelkedett az elmúlt időszakban a befektetők körében. A Z-generáció különösen nyitott a műtárgyvásárlásra.

Rohan az idő: szeptember 8-én már a 39. alkalommal rendezték meg a Budapest Félmaratont. A klasszikus, vagyis 21 kilométeres táv, a váltók és a rövidebb távok együttesen több mint tízezer embernek jelentettek aktív kikapcsolódást a nyárias időjárású vasárnapon.

Hazánkban elsőként a BKV tesztelheti a Mercedes-Benz új, elektromos-hidrogén hajtással rendelkező buszát. A járművel az utasok is kipróbálhatják, október 8. és 16. között a 8E buszjárat vonalán találkozhatnak vele a fővárosiak, és ingyenesen utazhatnak vele.

Hétvégén kezdetét veszi a magyarországi terepkerékpáros szezon. Az első versenyre október 12-én Etyeken kerül sor, a három fordulós Cyclocross Challenge első állomásaként.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 1,48 százalékkal gyengült a mögöttünk hagyott héten. A BUX gyengélkedése mellett a vezető részvények is jelentős mínuszokat könyvelhettek el.