A Nemzeti Adó- év Vámhivatal AV 2022-es adatai alapján Magyarországon 329 ezer magánszemély vallott be tőkejövedelmet (például: osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből), ami csaknem 65 ezer fővel (25 százalékkal) több, mint egy évvel korábban – derült ki a GKI legfrissebb elemzéséből. Szintén növekedtek a nettó tőkejövedelmek a 2021-es évi 1900 milliárd forintról 2400 milliárd forintra (közel 23 százalékos emelkedés), vagyis egy tőkejövedelmet szerzőre, országosan átlag nettó 7,6 millió forint jutott tavaly.
Mindez azt is jelenti, hogy a nettó tőkejövedelmek erőteljesebb ütemben növekedtek, mint az infláció (+14,5 százalék).
Területi összevetésben ugyanakkor igen jelentősek a különbségen. Az nem meglepő, hogy tőkejövedelmek majdnem fele Budapesten (35 százalék) és Pest vármegyében (17 százalék) keletkezett. Nógrád vármegye egyedüliként volt 1 százalék alatti (0,7 százalék) részesedésű. A teljes tőkejövedelemből nagy arányú volt még Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, illetve Fejér vármegye részesedése (együttesen 18 százalék). Ellenben alacsony (2 százalék alatti) volt ez az arány Vas, Tolna, Heves és Békés vármegyék esetében.
Települési szinten a tőkések legnagyobb része Budapesten valamint a megyei jogú városokban élt (48 százalék). Csaknem egyharmaduk (30 százalék) városokban, kevesebb mint negyedük (21 százalék) pedig községekben lakott. Azonban a tőkejövedelmek több mint felét (57 százalékát) Budapest és a megyei jogú városok adták. A főváros esetében a XII., a II. és a V. kerület teljesített a legjobban (1,9, 1,7 és 1,2 millió forint/lakos.).
Településtípus szerint az egy tőkésre jutó jövedelmek Budapesten voltak a legmagasabbak (10 millió forint). Ezt követik a megyei jogú városok és a városok (6,6, illetve 6,2 millió forint). A legalacsonyabb érték a községek körében volt (5,7 millió forint).
