Múlt és jelen háborúiról, és egy budapesti olimpiáról is beszélt Szalay-Berzeviczy Attila

Az I. Világháborúról írt könyvet az egykori BÉT-elnök, aki a magyarországi olimpiarendezés álmát sem adta még fel. Szalay-Berzeviczy Attila számos témát érintett az Mfor rendezvényén.

Szalay-Berzeviczy Attila volt a vendége november 13-án az MFOR által megrendezett online Klasszis Klubnak. A Budapesti Értéktőzsde korábbi elnökeként, és a Budapesti Olimpiai Mozgalom alapítójaként is ismert egykori öttusázó a beszélgetés során számos aktuális témát érintett.

Történészként nem kerülhette ki a háború témáját sem, főleg amiatt, mert hamarosan megjelenik az I. Világháborúról szóló könyve. Szalay-Berzeviczy szerint a jelenleg zajló két háború bár eltér egymástól – hiszen az orosz-ukrán háborúban két reguláris hadsereg áll szemben egymással, az izraeli háborúban pedig egy reguláris hadsereg (az izraeli) küzd egy terrorszervezet ellen – lehet összefüggés a fegyveres konfliktus között. Úgy véli, hogy Izrael erőfölénye miatt az a háború hamarabb lezárulhat, mint az állóháborúvá alakuló ukrajnai. Véleménye szerint Oroszország nem nyeri meg a háború, de nem harctéri vereségre számít.

Egy esetleges budapesti olimpia-rendezés kapcsán kiemelte, hogy legkorábban a 2036-os ötkarikás játékokat lehet megcélozni (hiszen 2028-ban Los Angeles, 2032-ben pedig Brisbane lesz a házigazda). Bár hozzátette, hogy 13 évvel ezelőtt még nem számolhattunk olyan kockázatokkal, mint a koronavírus-járvány, vagy a háborúk, összességében nem egy ördögtől való dolog 13 évvel előre gondolkodni. Szalay-Berzeviczy kiemelte, hogy a labdarúgó Európa-bajnokság társrendezése, a vizes világbajnokság és az atlétikai világbajnokság megrendezése része a pályázási folyamatnak. Ezeknek köszönhetően ma már nemcsak az infrastruktúra van meg ehhez, hanem tapasztalt rendezői csapat is.

Az egykori öttusázó szerint a sport most kiemelt terület, és ezt addig kell meglovagolni, ameddig van rá lehetőség. A sportfinanszírozással kapcsolatban ugyanakkor kiemelte, hogy kis ország vagyunk, kisebb piaccal, így több állami támogatásra van szükség egy-egy sportág magas szinten tartásához, mint mondjuk az Egyesült Államokban, vagy a nagyobb nyugati országokban, ahol sokkal könnyebben megy ez piaci alapon.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

A Budapesti Értéktőzsde idén is folytatta a hagyományt, és ismét összegyűjtött ötven magyar sikertörténetet. A sorozatban kilencedik kiadvánnyal immár 450 cégre nőtt a BÉT50-esek klubja.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe ismét felülteljesítő volt a héten. A BUX csütörtöki a történelmi csúcsát is megdöntötte. A vezető részvények felemás eredményeket értek el.