Az információ- és kommunikációtechnológia ágazatról általánosságban véve elmondható, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának számottevő részéért felelős. Egy 2018-as Ericsson kutatás eredményei alapján a szektor karbonlábnyomát a teljes globális kibocsátás 1,4 százalékára tehetjük, egy 2023-as tanulmány szerint pedig az IKT-ágazat évente közvetlenül a világ teljes üvegházhatású gázkibocsátásának csaknem 2 százalékáért felelős. Ez főleg az adatközpontok és hálózatok működtetéséhez szükséges energiából fakad. A teljes globális villamosenergia-felhasználásból a szektor megközelítőleg 4 százalékkal veszi ki a részét.
A remélt karbonsemlegesség időpontjához közelítve az IKT szektor kibocsátásának aránya várhatóan folyamatosan növekedni fog, még úgy is, hogy abszolút mértékben a 2020-as szint közelében tartja magát. Egyes becslések szerint 2050-re a szektor akár a globális kibocsátás 37 százalékáért is felelhet, ahogy a többi iparág egyre inkább csökkenti a kibocsátását. Azt ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a digitalizáció és az információs technológiák fejlődése az fontos előmozdítója a többi szektor energiahatékonyság-növelésének, emiatt a kép némiképp árnyaltabb. Azonban mivel az IKT szektorral szemben is elvárás a karbonsemlegesség elérése 2050-re, emiatt nem elég a szektor szerepét hangsúlyozni a globális karboncsökkentésben, hanem komoly lépések szükségesek a kibocsátás csökkentése érdekében.
2021-ben 26 vállalat – köztük számos távközlési cég – vezérigazgatója megalapította az Európai Zöld Digitális Koalíciót, amelynek keretein belül vállalták, hogy 2030-ra mérséklik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 2040-re pedig teljesen karbonsemlegessé, más szóval nettó nulla kibocsátásúvá válnak.
Az általuk meghatározott célok között szerepel a környezetbarátabb, energia- és anyaghatékonyabb digitális technológiák és szolgáltatások fejlesztésébe való beruházás és ezek bevezetése; olyan módszerek és eszközök kidolgozása, melyekkel mérhető a zöld digitális technológiák környezetre és éghajlatra gyakorolt nettó hatása; valamint más ágazatok képviselőivel együtt olyan ajánlások és iránymutatások készítése a zöld digitális átalakításhoz, melyek előnyösek a környezet, a társadalom és a gazdaság számára.
A közelmúltban jelent meg a Next Generation Mobile Networks (NGMN) iparági szövetség legfrissebb tanulmánya, amely azokat az energiahatékonyságot javító megoldásokat próbálja feltárni, melyek alkalmazásuk esetén nagyban hozzájárulnak a mobilszolgáltatók energiaköltségeinek csökkentéséhez. A tanulmány a cél elérése érdekében innovatív lépéseket is feltár. Kritikus pont például, hogy a mobilhálózatok által elhasznált összes energia háromnegyedét a rádió-hozzáférési hálózatok (RAN) használják fel, amelynek felét a bázisállomások rádiós eszközei teszik ki.
Ezeken a területeken jelentős változtatásokra van szükség, a tanulmány által feltárt megoldási lehetőségek jelentős része elsősorban a rádió-hozzáférési hálózat energiafogyasztásának csökkentésére irányul. Felmerül az üzemeltetők adatközpontjainak energiaigényei, a hűtési technológiák fejlesztésének lehetőségei és a virtualizációs és felhőalapú hálózati technológiákra való áttérés eshetősége is. Az innovatív megoldások közül három kiemelt terület van, amely jelentősen képes csökkenteni az energiaköltségeket: a folyamat-optimalizálás, a műszaki optimalizálás, és az új technológiák alkalmazása
– fejtette ki Zaránd Miklós, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere.
A mobilipar a zöld forradalom küszöbén áll, az energiaárak drasztikus emelkedése megköveteli, hogy a mobilszolgáltatók mihamarabb cselekedjenek. Érdemes a megtakarítási lehetőségeket szolgáltatóra szabottan megvizsgálni, költség-haszon elemzést készíteni, és ezek alapján döntést hozni
– emelte ki Bakos Márton, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának szakértője.
