Az energiahatékonysággal és a fenntarthatósággal is küzd az IKT szektor

Az energiahatékonysággal és a fenntarthatósággal is küzd az IKT szektor

Az emelkedő energiaárak mellett a fenntarthatóságra való törekvés is számos kihívást jelent az IKT szektor számára. Az ágazat karbonlábnyoma ugyanis rendkívül magasnak számít.

Az információ- és kommunikációtechnológia ágazatról általánosságban véve elmondható, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának számottevő részéért felelős. Egy 2018-as Ericsson kutatás eredményei alapján a szektor karbonlábnyomát a teljes globális kibocsátás 1,4 százalékára tehetjük, egy 2023-as tanulmány szerint pedig az IKT-ágazat évente közvetlenül a világ teljes üvegházhatású gázkibocsátásának csaknem 2 százalékáért felelős. Ez főleg az adatközpontok és hálózatok működtetéséhez szükséges energiából fakad. A teljes globális villamosenergia-felhasználásból a szektor megközelítőleg 4 százalékkal veszi ki a részét.

A remélt karbonsemlegesség időpontjához közelítve az IKT szektor kibocsátásának aránya várhatóan folyamatosan növekedni fog, még úgy is, hogy abszolút mértékben a 2020-as szint közelében tartja magát. Egyes becslések szerint 2050-re a szektor akár a globális kibocsátás 37 százalékáért is felelhet, ahogy a többi iparág egyre inkább csökkenti a kibocsátását. Azt ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a digitalizáció és az információs technológiák fejlődése az fontos előmozdítója a többi szektor energiahatékonyság-növelésének, emiatt a kép némiképp árnyaltabb. Azonban mivel az IKT szektorral szemben is elvárás a karbonsemlegesség elérése 2050-re, emiatt nem elég a szektor szerepét hangsúlyozni a globális karboncsökkentésben, hanem komoly lépések szükségesek a kibocsátás csökkentése érdekében.

2021-ben 26  vállalat – köztük számos távközlési cég – vezérigazgatója megalapította az Európai Zöld Digitális Koalíciót, amelynek keretein belül vállalták, hogy 2030-ra mérséklik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 2040-re pedig teljesen karbonsemlegessé, más szóval nettó nulla kibocsátásúvá válnak.

Az általuk meghatározott célok között szerepel a környezetbarátabb, energia- és anyaghatékonyabb digitális technológiák és szolgáltatások fejlesztésébe való beruházás és ezek bevezetése; olyan módszerek és eszközök kidolgozása, melyekkel mérhető a zöld digitális technológiák környezetre és éghajlatra gyakorolt nettó hatása; valamint más ágazatok képviselőivel együtt olyan ajánlások és iránymutatások készítése a zöld digitális átalakításhoz, melyek előnyösek a környezet, a társadalom és a gazdaság számára.

A közelmúltban jelent meg a Next Generation Mobile Networks (NGMN) iparági szövetség legfrissebb tanulmánya, amely azokat az energiahatékonyságot javító megoldásokat próbálja feltárni, melyek alkalmazásuk esetén nagyban hozzájárulnak a mobilszolgáltatók energiaköltségeinek csökkentéséhez. A tanulmány a cél elérése érdekében innovatív lépéseket is feltár. Kritikus pont például, hogy a mobilhálózatok által elhasznált összes energia háromnegyedét a rádió-hozzáférési hálózatok (RAN) használják fel, amelynek felét a bázisállomások rádiós eszközei teszik ki.

Ezeken a területeken jelentős változtatásokra van szükség, a tanulmány által feltárt megoldási lehetőségek jelentős része elsősorban a rádió-hozzáférési hálózat energiafogyasztásának csökkentésére irányul. Felmerül az üzemeltetők adatközpontjainak energiaigényei, a hűtési technológiák fejlesztésének lehetőségei és a virtualizációs és felhőalapú hálózati technológiákra való áttérés eshetősége is. Az innovatív megoldások közül három kiemelt terület van, amely jelentősen képes csökkenteni az energiaköltségeket: a folyamat-optimalizálás, a műszaki optimalizálás, és az új technológiák alkalmazása – fejtette ki Zaránd Miklós, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere.

A mobilipar a zöld forradalom küszöbén áll, az energiaárak drasztikus emelkedése megköveteli, hogy a mobilszolgáltatók mihamarabb cselekedjenek. Érdemes a megtakarítási lehetőségeket szolgáltatóra szabottan megvizsgálni, költség-haszon elemzést készíteni, és ezek alapján döntést hozni – emelte ki Bakos Márton, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának szakértője.

A tartós hőség megterheli a szervezetet, különösen veszélyeztetettek a kisgyermekek, az idősek, a várandósok, valamint a szív- és érrendszeri betegséggel élők. A legmagasabb szintű hőségriasztást július 18-ig hosszabbította meg az NNGYK és a Katasztrófavédelem.

Az angol labdarúgó-válogatott utolsó pillanatban szerzett góllal hátrányból fordítva 2-1-re legyőzte a holland csapatot a németországi Európa-bajnokság Dortmundban játszott szerdai elődöntőjében. Kifejezetten nagy iramban kezdődött a mérkőzés, a várakozásoknak megfelelően valamelyest a hollandok voltak aktívabbak. Ugyan nagy helyzet nem volt a meccs elején, az Oranje mégis vezetést szerzett Simons egyéni villanásának köszönhetően, ugyanis labdaszerzése után egy pontos lövéssel maga is fejezte be az akciót. Hátrányban nagyobb sebességi fokozatba kapcsoltak az angolok, akik 11-esből hamar egy...