Komáromban gyűjtötték a kilométereket a Brigetio Futóverseny résztvevői

Komáromban gyűjtötték a kilométereket a Brigetio Futóverseny résztvevői

Október 21-én szombaton, kellemes futóidőben került sor a III. Brigetio Futóversenyre Komáromban. A sok futót vonzó eseményen több távon mérhették össze erejüket a résztvevők.

Két év után tértem vissza újra a Brigetio Futóversenyre. 2021-ben első alkalommal, hagyományteremtő jelleggel rendezték meg a Valentinianus nyomában alcímet viselő eseményt. A helyszínt, Komárom város Szőny városrészét a római korban Brigetionak hívták, és Valentinianus császár itt vesztette életét, innen ered az október 21-én megrendezett verseny neve.

A futás egy nem túl látványos, ám jól futható, nagyjából 1240 méteres körpályán zajlott. Több táv is volt: 5 kilométer, félmaraton, maraton, 1 órás futás, és 6 órás futás – utóbbit egyéniben és váltóban is teljesíteni lehetett. A verseny előtti napokban azon vacilláltam, hogy az 1 órás futáson, vagy a félmaratoni távon induljak. Végül az 1 órás mellett döntöttem. Két évvel ezelőtt is ezen a távon indultam. Itt az a cél, hogy az egy óra leforgása alatt minél több kört teljesítsen az ember.

Az októberhez képest meglepően meleg idő (este kiderült, hogy megdőlt az aznapi melegrekord) futás szempontjából kellemes volt, bár mivel az időjárás-előrejelzésre hagyatkozva hosszú ujjú öltözékkel készültem, menet közbe szurkolnom kellett annak is, hogy a szintén a pálya körül köröző őszi szellő maradjon még egy ideig.
Maga a pálya nem rossz, a helyi Molaj városrész (a Mol egyik finomítója található itt) kertesházas utcái és tömbházai között róttuk az aszfaltot. Az elején sikerül túlzottan bekezdenem, így vissza kellett fognom magam, nehogy elkapjon a hév, hiszen be kellett osztani az erőt. Mivel a távok mind egyszerre indultak, így nehéz volt követni, hogy ki a versenytárs, és ki az, aki rövidebb, vagy hosszabb távot fut. Frissítés a rajt-cél kapunál volt, így akár körönként is lehetett enni-inni, de igyekeztem nem túlzásba vinni, 2-3 körönként pár korty folyadék (izó és víz volt), és szőlőcukor volt a fő prioritás számomra. (Az egyik körben megpróbálkoztam egy csokis aprósüteménnyel is, de a bő egy hónappal ezelőtti WizzAir Félmaratonhoz hasonlóan ezúttal sem esett annyira jól, ami így már hasznos tapasztalat, hogy frissítőként nem érdemes ezzel próbálkoznom.)

Végül a reméltnél egyel kevesebb, de egyébként teljesen reális 9 kört tudtam teljesíteni egy óra alatt, ami ezen a távon a férfiak abszolút versenyében a harmadik helyre volt elég. A legtöbb kilométert a női győztes gyűjtötte, aki engem majdnem lekörözve végül 10 körrel zárta az egy órát.

A befutóérem jól néz ki, bár egyébként teljesen ugyanolyan, mint a két évvel ezelőtti (annyira ugyanolyan, hogy a szalagjára római számokkal a 2021-es évszám van írva), így jól is jött, hogy ezúttal egy serleget is hazavihettem mellé.

Maga a verseny összességében tetszett. A szervezés szuper volt, a nevezés gördülékenyen ment, a frissítés is jó volt. Terveim szerint jövőre is visszatérek, hogy akkor már tényleg meglegyen az a legalább 10 kör.