A fiatal munkavállalók azt szeretnék, ha munkaadóik értékei összhangban lennének a sajátjukéval, és céltudatos, értelmes munkával elő tudják mozdítani a társadalmi változást – derült ki a Deloitte Global Gen Z and Millennial Survey legfrissebb elemzéséből. Az felmérés az elmúlt 12 évben a munkaerőpiac legfiatalabb generációinak prioritásait, aggodalmait és motivációit követte.
A Deloitte 330 ezer munkavállalójának 80 százaléka ehhez a két generációhoz tartozik. Feladatom középpontjában az áll, hogy odafigyeljek nézeteikre és képessé tegyem őket a változás előmozdítására
– írta a tanulmányban Elizabeth Faber, a Deloitte Global Chief of Purpuse and People Officer-e.
Kedvező változás, hogy az idei felmérésben, hogy a Z-generáció és az y -generáció (más néven a millennialok) úgy gondolják, hogy a munkaadók előrelépést tettek olyan kulcsfontosságú területeken, mint a sokszínűség, a méltányosság és a befogadás, a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése, valamint a pozitív társadalmi változások előmozdítása.
Ezzel együtt azonban az is kiderül a válaszokból, hogy többet várnak el a cégektől a fontos célok munkába való beágyazottsága terén.
Ezek a generációk magas elvárásokat állítanak a vállalatok elé és ennek megfelelően hozzák meg karrierdöntéseiket. Tízből csaknem négy válaszadó nyilatkozott arról, hogy etikai aggályok miatt utasított el munkaajánlatot. Több mint harmaduk visszautasította azokat a munkáltatókat, akik szerintük nem tesznek eleget olyan ügyekben, mint a környezetvédelem, a sokszínűség, méltányosság és befogadás, vagy a mentális egészség. Megfontolandó, hogy kevesebb mint a felük gondolja úgy, hogy az üzleti élet társadalomra gyakorolt hatása általában véve pozitív.
A kutatási eredmények alapján azok a szervezetek teljesítenek jobban, amelyek priorizálják a társadalmi ügyekben fontos célokat és a valódi hatást. Sok fiatal munkavállaló számára azonban nem elegendő egy célorientált szervezetnél dolgozni. A Z- és az Y-generáció fiatalja saját, egyéni munkájukkal is részt szeretnének venni a változás előmozdításában, és nagyobb valószínűséggel maradnak a jelenlegi munkahelyükön, amennyiben úgy érzik, hogy erre fel vannak hatalmazva. A válaszadók jelezték, hogy jobban bíznak abban, hogy munkájukon keresztül tudják befolyásolni a társadalmi változásokat, mint magánéletükben, személyes döntéseik révén.
Ugyanakkor az idei felmérés szerint a válaszadók alig fele érzi magát felhatalmazva a munkahelyi változás előmozdítására, egyharmaduk szerint a döntéseket felülről hozzák meg, míg visszajelzéseiket gyakran nem veszik figyelembe.
Ez különösen igaz az éghajlatváltozással kapcsolatban, a két generáció tagjainak csupán 15 százaléka érzi úgy, hogy képes befolyásolni szervezetének a fenntarthatósággal kapcsolatos erőfeszítéseit. Az éghajlatváltozás pedig egyre inkább befolyásolja a karrierlehetőségeket, a válaszadók több mint fele állította azt, hogy megvizsgálja a márka környezeti hatásait és irányelveit, mielőtt elvállalná az állást. Negyedük nyilatkozott úgy, hogy munkahelyet vagy iparágat szeretne váltani a klímával kapcsolatos aggályai miatt.
Egy céltudatos szervezet kialakításához hosszú távú és következetes stratégia kell, azt adatokból pedig egyértelmű, hogy az Y és Z generációk felelősségre vonják ezekben a kérdésekben a munkaadóikat. A halmozott kihívásokkal és a növekvő bizonytalansággal szembesülve ezek a munkavállalók azt várják el, hogy a szervezetek, amelyeknek dolgoznak, ezen túlmenően pedig a szélesebb üzleti közösség is nagyobb szerepet játsszon a társadalmi és környezeti kihívások kezelésében. A vállaltoknak ezért nagy és nemes célokat kell a prioritások és az egyéni felelősség középpontjába helyezniük, hogy ezzel biztosítsák a fiatal tehetségek hosszú távú elkötelezettségét, és a hosszútávú pénzügyi és társadalmi értékteremtést
– fejtette ki Kiss Dániel, a Deloitte Magyarország Technológiai tanácsadás partnere.
