A júniusi jelentős csökkenés után, júliusban érezhetően emelkedett, és ezzel visszatért az áprilisi szintre GKI Gazdaságkutató által havi rendszerességgel mért konjunktúraindex értéke. A mutató alapján az üzleti és a fogyasztói kilátások egyaránt javultak.
A mutató értéke -20,4-ről -17,5-re emelkedett, ezen belül az üzleti bizalom -11,8-ról -8,5-re, a lakossági bizalom -44,8-ról -43,2-re javult.
Az üzleti bizalmi index júniusban számottevően (7 pontot) esett, azonban júliusban már ismét emelkedni tudott (3 ponttal), azaz az előző havi veszteséget nem sikerült ledolgozni. Mind a négy vizsgált ágazatban nőtt a bizalmi index, vagyis a jövőbe vetett bizalom, ám ez továbbra is visszafogott értéket mutat. Habár az iparban az elmúlt időszaki termelés megítélése kissé romlott, a rendelésállomány megítélése nem változott, de a készleteké kedvezőbb lett és a termelési kilátások is érdemben javultak. Az építőiparban az előző háromhavi termeléssel való elégedettség és a rendelésállományok értékelése is érezhetően javult. A kereskedelemben az eladási pozíció és a rendelésállomány megítélése az előző havinál kedvezőbb lett, emellett változatlan készletekről tudósítottak a válaszadók. A szolgáltató ágazatban az általános üzletmenet megítélése és a forgalmi várakozások is enyhén javultak. A két legpesszimistább ágazat jelenleg az építőipar és a kereskedelem.
A fogyasztói bizalmi index június után júliusban is nőtt (ez utóbbi hónapban 2 ponttal), és így az értéke 14 havi csúcsra jutott. Az év hetedik hónapjában a lakosság saját pénzügyi helyzetének értékelése és a nagyértékű fogyasztási cikkekre költhető pénzükről alkotott vélemény sem változott érdemben. Viszont a következő egy évben saját pénzügyi helyzetüket lényegesen jobbnak várják, mint tették azt júniusban.
Szintén javult a vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága, ugyanakkor továbbra is enyhe többségben vannak az elbocsátásra készülők a létszám bővítését tervezőkkel szemben. E két arány közötti különbség az iparban és az építőiparban csekély, a szolgáltató szférában az optimisták, a kereskedelemben viszont a pesszimisták adják a többséget. A lakosság munkanélküliségtől való félelme, négy havi javulás után, júliusban valamelyest romlott.
Júniusban az üzleti szféra áremelési tervei jelentősen, csaknem hétéves mélypontjukra estek, ezt júliusban némi korrekció, és hibahatáron belüli emelkedés követte. A fogyasztók inflációs várakozása is enyhén emelkedett, de a korábbiaknál így is jellemzően kisebb. A magyar gazdaság jövőbeli helyzetének megítélése az üzleti szférában – a júniusi jelentősen esés után – júliusban kissé emelkedett, míg a lakosság körében megtört a hat hónapja tartó folyamatosan javulás, de a romlás mértéke minimális.
Némileg hasonló eredményeket mutat a Századvég Konjunktúrakutató júliusi felmérése is. Ez alapján a lakosság konjunktúraérzete romlott, miközben a vállalkozások konjunktúraérzete némileg kedvezőbbé vált az egy hónappal ezelőttihez képest. A -100 és +100 közötti skálán értelmezett
lakossági index ugyanis -19,4-ről -22,5-re csökkent, míg a vállalati mutató értéke enyhébb mértékben, -16,4-ről -16,2-re emelkedett.
Az elemzők szerint a konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását az orosz–ukrán háború, a magasabb inflációs környez, és a gazdasági bizonytalanság határozták meg.
A lakossági konjunktúraindex három alindexe romlott, egy pedig javult az előző havi értékéhez viszonyítva, és összességében az index kismértékben kedvezőtlenebbé vált a júniusihoz viszonyítva. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, annak ellenére, hogy a júniusi -0,7-ről -4,8-re esett. A háztartások a legborúsabban az inflációs folyamatokra tekintenek. Bár a mutató szinte folyamatosan javul a decemberi mélypontja óta, még így is -84,3 az értéke. A legnagyobb pozitív irányú elmozdulás a lakosság esetében a következő évre tervezett nagyobb kiadást illetően alakult ki. Azok aránya, akik nagyobb kiadást terveznek, 19,7 százalékról 22,5 százalékra nőtt.
A összességében javuló vállalati felmérés esetében három alindex értéke kedvezőbbé vált, míg egy alindex értéke visszaesett júniushoz képest. A gazdasági környezet mutatója kismértékben, -28,9-ről -29,2-re csökkent, addig az iparági környezeté jelentősebben, -13,9-ről -11,4-re, a termelési környezeté -11,2-ről -11,1-re, az üzleti környezeté pedig -25,6-ről -25,2-re javult.
A vállalatok esetében a legnegatívabb véleménymódosulás a forint-euró árfolyam alakulásával kapcsolatosan fogalmazódott meg. A vállalatvezetői prognózisuk szerint egyre inkább a hazai fizetőeszköz gyengülésére számítanak az elkövetkező egy évben. Míg a jelentősen erősödő forintot várók aránya 0,1 százalékponttal 1,3 százalékosra változott, addig a kismértékben erősödő hazai fizetőeszközben már 4,1 százalékponttal kevesebben, azaz a megkérdezettek 13,2 százaléka bízik. További jelentős változás a cégek esetében a vállalati értékesítési árak következő egy éven belüli változásával kapcsolatban fogalmazódott meg, az egy hónappal korábbi 51,6 százalék után júliusban a vállalatok 46,5 százaléka számol csökkenő vagy stagnáló értékesítési árakkal.
