Az azonnali átutalás és kártyás vásárlás lettek a magyarok kedvencei

Az azonnali átutalás és kártyás vásárlás lettek a magyarok kedvencei

Az MNB jelentése szerint tavaly jelentősen bővült az online és mobiltárcás fizetések infrastruktúrája, gyorsan fejlődik az elektronikus pénzforgalom, és egyre elterjedtebb az innovatív fizetési megoldások használata.

Tovább erősödött Magyarországon az elektronikus fizetések térnyerése, 2022-ben a kártyás vásárlások száma 23 százalékkal, az átutalások száma pedig 6 százalékkal emelkedett – derült ki a Magyar Nemzeti Bank 2023 évi Fizetési rendszer jelentéséből. Az azonnali fizetési tranzakciók száma még gyorsabban bővült, így már az összes átutalás 42 százalékát másodpercek alatt bonyolították le az ügyfelek. Az elektronikus fizetési lehetőségek népszerűségét jól mutatja, hogy már az összes hazai fizetési tranzakció 36 százaléka, a bolti vásárlásoknak pedig 34 százaléka elektronikus formában teljesül.

A hazai elektronikus fizetések és a reálgazdasági tranzakciók lebonyolítását biztosító Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer (VIBER), a GIRO Zrt. által üzemeltetett Bankközi Klíring Rendszer (BKR) és az értékpapír infrastruktúra központi szereplői (KELER és KELER KSZF) stabilan, szinte meghibásodás nélkül, magas megbízhatóság mellett támogatták a gazdaság működését. A fizetési rendszerek résztvevőinek pénzforgalomra rendelkezésre álló likviditása a jegybanki eszköztár átalakításának hatására az év utolsó negyedévére jelentősen megemelkedett, aminek következtében az bőségesen elég volt a megnövekedett és változékonyabb fizetési forgalom lebonyolítására.

A rendszerben lévő bőséges likviditás következményeként továbbra is csupán a VIBER-tranzakciók minimális része került fedezethiány miatt sorba állításra. A KELER KSZF által elszámolt piacok forgalma összesen 86 százalékkal emelkedett 2021-hez képest, melyek közül kiemelkedett az energiapiaci forgalom. A nagymértékű energiapiaci ármozgások jelentős hatással voltak a KELER KSZF működésére is, ezért folyamatosan emelte garanciaelemei összességét annak érdekében, hogy minél ellenállóbb legyen egy esetleges nemteljesítés kezelése során.

A hazai elektronikus pénzforgalom továbbra is biztonságos, az európai élmezőnybe tartozik, ugyanakkor az ügyfelek megtévesztésén alapuló visszaélési módszerek miatt emelkedett az ügyfelek által viselt kár.

A hazai kibocsátású kártyákat érintő veszteség 43 százalékát már a kártyabirtokosokra terhelik a bankok.

Az elektronikus pénzforgalom biztonságának fenntartása érdekében a jegybank három elemű intézkedéscsomagot dolgozott ki. A pénzügyek digitális útra terelődésével párhuzamosan különösen fontos a fogyasztók tájékoztatása a visszaélési kockázatok csökkentése érdekében. Ennek érdekében az MNB kezdeményezésére KiberPajzs néven tájékoztató kampány indult, amivel a cél a visszaélések felismerésével és megelőzésével kapcsolatos alapvető információk eljuttatása az ügyfelek széles köréhez.

Ezen kívül az MNB kidolgozott egy ajánlást a pénzforgalmi szolgáltatók számára, amely tartalmazza a pénzforgalmi szolgáltatásokon keresztül megfigyelhető visszaélések észleléséhez, megelőzéséhez, megakadályozásához, illetve kezeléséhez kapcsolódó MNB elvárásokat. Emellett az MNB fontosnak tartja egy Központi Visszaélésszűrő Rendszer bevezetését, amely hatékonyan támogathatja a pénzforgalmi szolgáltatók visszaélés megelőzési törekvéseit olyan többlet információkkal, amelyek a pénzforgalmi szolgáltatók saját elemzéseiből nem deríthetők ki.

Az azonnali fizetések stabil és biztonságos működését látva az MNB mind a szabályozási eszközeivel, mind a koordinatív szerepkörében támogatja az Azonnali fizetésre épülő új szolgáltatások bevezetését. A jegybank rendeletben határozott meg különböző ügyfél-tájékoztatási és értesítési szabályokat, valamint a QR-kód esetében hitelesítési elem elhelyezését írta elő a fizetési megoldás minél biztonságosabb használata érdekében.

A jegybank az azonnali fizetési rendszerben teljesülő tranzakciók értékhatárát szeptember elsejétől megemeli 10 millió forintról 20 millió forintra.

A szolgáltatás széleskörű elterjedését támogatják a pénzforgalmi szolgáltatások árazásával kapcsolatos jogszabályi változások is. Ezek keretében az egységes adatbeviteli megoldásokkal, például QR-kóddal vagy fizetési kérelemmel, indított átutalásokért a szolgáltatók nem számíthatnak fel díjat az ügyfeleknek, míg az alapszámla maximális díjának jogszabály általi csökkentése jelentős ügyfélkör számára teszi alacsony költségek mellett elérhetővé a modern fizetési megoldásokat.

A Magyar Nemzeti Bank május 30-án publikálta a megújított elektronikus pénzforgalmi stratégiáját Pénzforgalom 2030 címen. A dokumentumban megfogalmazott fő cél, hogy digitalizációs szintugrás valósuljon meg a hazai pénzforgalomban, melynek eredményeképpen a 2020-as egyharmadról 2030-ra kétharmadra emelkedhet az elektronikus fizetési tranzakciók aránya. A hazai pénzforgalom helyzetének folyamatos értékelése, a beavatkozási területek és az intézkedési lehetőségek azonosítása, valamint a stratégiai célok megvalósulásának visszamérése érdekében az MNB létrehozta a Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszert.

A Budapesti Értéktőzsde minimális erősödéssel fejezte be a hetet, ezzel újabb történelmi csúcsot döntött. A vezető részvények a Magyar Telekom kivételével zöldben zárták a kereskedést.