Zöld utat kaphat a szélerőmű-bővítés

Zöld utat kaphat a szélerőmű-bővítés

Egyre több európai ország veszi fontolóra szélerőmű kapacitásának növelését. Hazánkban ehhez a jogi szabályozás átalakítására is szükség lenne.

A szélturbina technológia rohamos fejlődésének köszönhetően egyre hatékonyabb a szélerőművek tiszta energia termelése, és ezzel együtt egyre nagyobb a várható megtérülés is. A szomszédos országok közül Ausztria – domborzati viszonyainak is köszönhetően – aktívan támogatja a szélerőművek telepítését, és az utóbbi időben több szélturbina létesítést könnyítő jogszabályt fogadtak el.

Ezzel szemben Magyarországon lényegében 10 éve nem épült új szélerőmű és csupán 3-4 százalékra tehető a szélenergia részaránya a villamosenergia-termelésben. Ennek oka a szigorú szabályozás, ami a gyakorlatban lehetetlenné teszi telepítésüket. Természetesen a szigorú szabályozás mögött alapvető megfontolások húzódnak, így a módosítás során fontos a megfelelő egyensúly megtalálása.

A szélerőművek telepítését kezdetben elsősorban a 33/2009. (VI. 30.) KHEM miniszteri rendelet szabályozta. A rendeletben meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat útján lehetett szélerőműveket létesíteni. A 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet azonban a szélerőművek létesítéséhez számos további olyan műszaki feltételt támasztott, melyeknek a szélturbinák vagy nem tudnak műszakilag megfelelni, vagy ha meg is felelnek, a befektetés más európai országhoz képest számottevően kisebb megtérülést ígérne.

A szóban forgó kormányrendelet kimondja, hogy a beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 kilométeren belül szélerőmű nem helyezhető el. Figyelembe véve a hazai településszerkezeti rendszert, ez a szabály már önmagában kizárja szélerőmű létesítésre alkalmas helyszín megtalálását. Ezt azonban tovább erősíti, hogy a szélerőmű elhelyezésére szolgáló ingatlan telekhatárától számított 1 kilométeren belül elhelyezkedő valamennyi ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.  Ez a két rendelkezés együtt kizárja szélerőmű létesítéséhez egyébként a szélviszonyok miatt megfelelő ingatlan megtalálásának lehetőségét.

Mindezek mellett a szabályozás kimondja azt is, hogy a szélturbina magassága nem haladhatja a 100 métert meg, mely nagyon alacsony magasságkorlátozásnak számít figyelembe véve a modern szélturbinák magasságát. Ha ehhez hozzánézzük, hogy a szélerőművek teljesítménye nem haladhatja meg a 2 megawatt kapacitást a legnagyobb gyártóknak alig van olyan szélturbinája, ami megfelel az előírásoknak. Mindemellett a szélturbinák kerületi (lapátvég) sebessége, talajtól való távolsága, valamint a zajterhelése is korlátozott.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. Törvény 2016. december 22-én hatályba lépő módosítása értelmében, a kormány rendeletben határozhatja meg az adott naptári évre vonatkozóan a szélerőművek építésére és használatbavételére kiadható hatósági engedélyek számát és az engedélyezhető szélerőművek teljesítményét, mely a 454/2016. (XII. 19.) Kormányrendeletnek megfelelően 0 megawatt volt.

A korlátozás kimondott indoka a szélerőművek tájképre, zajszennyezésre, valamint környezetvédelemre (madárvédelemre) gyakorolt hatása. A fejlesztések szempontjából azonban reményre adhat okot ugyanakkor Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének C6.R2. számmal jelölt szárazföldi szélenergiát célzó befektetések megkönnyítése című tervhez fűzött indokolása, amely kimondja, hogy a reform célja a szélenergia-termelési kapacitás kialakítása Magyarországon a jelenlegi általános korlátozások megszüntetésével és olyan kijelölt célterületek létrehozásával, ahol ösztönzöttek a szélenergiára irányuló beruházások.

Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi szabályozás mögötti indokok területi jelleggel kerülnének vizsgálatra és olyan úgynevezett „to go” zónák kialakítására lenne lehetőség, ahol a helyi szélviszonyok kedvezőek, a környezet-, és tájképvédelmi szempontok nem sérülnének, így a szélerőművek hozzájárulhatnának a villamosenergia-termeléshez, úgyhogy akár a naperőművek termelésének rendszeregyensúlybeli kilengéseit kompenzálják – emelte ki Babus Gábor, a Deloitte Legal ügyvédi iroda ingatlanjogi csapatának ügyvédje.

Mindemellett Magyarország energiastratégiájával összhangban, a tervezett nap- és szél energia-kapacitás hálózatra kapcsolása mind az átviteli, mind az elosztóhálózatok jelentős fejlesztését, korszerűsítését igényli országszerte.

Megfelelő hálózati hozzáférésre és hálózati kapacitásra van szükség, a szélenergiából származó további termelési kapacitások biztonságos integrálásához. A szűkös hálózati kapacitások kezelésén kívül a megjelenő új technológiák, digitalizációs fejlesztések és olyan további szabályozások is elősegíthetik szélenergiát célzó befektetéseket, mint a például az energiaközösségek vagy aggregátorok hazai villamosenergia-rendszerbe integrálásához szükséges gyakorlati szabályok megalkotása, illetve a cPPA szerződésekre vonatkozó kiszámítható gyakorlati ismeretek – fűzte hozzá Bogdán Ágnes, a Deloitte Legal ügyvédi iroda energiajogi csapatának vezetője.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon milyen kis mértékben járul hozzá a szélenergia villamosenergia-termeléshez, a piac és a befektetők kíváncsian várják a jövőbeli szabályozást. Ahhoz, hogy a szárazföldi szélenergiát célzó befektetések Magyarországon is beindulhassanak, a jelenlegi szigorú szabályok feloldására lenne szükség, mely a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervnek köszönhetően közelebb lehet, mint valaha.

Egy ilyen módosítás pedig koncepcionális fordulatot jelentene, ugyanis hazánkban megújuló energiát hasznosító erőművek közül jelenleg a naperőművek dominálnak, amelyeknél a szélturbináknak jóval kisebb a területigényük, valamint a szélerőművek jól ki tudnák egészíteni a naperőművek termelésének rendszeregyensúlybeli kilengéseit.

Csaknem egy teljes hónapra megnyílik a Pesti alsó rakpart a pihenni és mozogni vágyók előtt. Július 26 és augusztus 15 között a gyalog és mikromobilitási eszközzel (kerékpárral vagy rollerrel) közlekedők autómentes környezetben használhatják a Jane Haining rakpartot.

A közösségi autózás már 1992 óra része Bécs mindennapjainak. Az igények akkorák, hogy a Free2move vállalat az év végére 1100 járműre bővíti flottáját az osztrák fővárosban.