Tíz év alatt jelentősen csökkent Románia népessége

Tíz év alatt jelentősen csökkent Románia népessége

Keleti szomszédunk kibocsátó országként jelenik meg a nemzetközi migrációs statisztikákban. A 2022-es népszámlálás előzetes eredményeire már nem kell sokat várnunk.

A Romániát érintő nemzetközi be- és kivándorlási folyamatok tízéves alakulását vizsgálta az Erdélystat legújabb statisztikai elemzése. A kutatást végzők célja az volt, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján megrajzoljanak egy valószínűsíthető népmozgalmi egyenleget, vagyis megbecsüljék az ország jelenlegi lakónépességének számát. Ez abból a szempontból is fontos, hogy támpontokat nyújt a hamarosan megjelenő 2022-es népszámlálás előzetes eredményeinek értelmezéséhez.

Az elemzés Románia rezidens népességszámából indul ki, amelyet az Országos Statisztikai Intézet 2021. január elsejére 19,2 millióra becsült. Ebből 18,5 millió személy, a lakosság 96,4 százaléka volt belföldi, és mintegy 700 ezer fő volt külföldi születésű.

Tízéves távlatban, 2012 és 2021 között Románia belföldi születésű népessége mintegy 1,5 millió fővel csökkent, a külföldi születésű lakosság pedig szinte az ötszörösére nőtt.

Mivel a médiában és a közbeszédben is Románia a nemzetközi migrációt tekintve alapvetően kibocsájtó országként jelenik meg, az Erdélystat megvizsgálta, hogy a mintegy 700 ezer fős Romániában élő, külföldi származású népesség milyen főbb jellemzőkkel bír.

Egyrészt górcső alá vette a külföldi születésű lakónépesség származási ország szerinti megoszlását. Mint kiderült, mintegy 40 százaléka a romániai migráció célországainak tekinthető államokban született, 60 százaléka pedig más országokban, elsősorban a Moldovai Köztársaságban (41,7 százalék) és Ukrajnában (6,6 százalék), a fennmaradt 11,7 százalék képezheti a munkavállalás céljával érkező, EU-n kívüli bevándorlókat.

Másrészt az elemzésből kirajzolódik, hogy míg a romániai rezidens népesség közel 700 ezer tagja volt külföldi születésű 2021-ben, addig a külföldi állampolgársággal rendelkezők száma csupán 145 ezer. Tehát a más országban születettek legfeljebb 21 százaléka külföldi állampolgár, a többség pedig román állampolgársággal (is) rendelkezik. Itt fontos figyelembe venni, hogy az egyszerűsített honosítás bevezetésével az elmúlt években jelentősen megnőtt a román állampolgárságot szerző moldovaiak száma, amely 2020-ban elérte a 642 ezer főt, így hozzávetőleg minden negyedik moldovainak van román állampolgársága.

Harmadrészt a külföldi születésű rezidensek korfája érdekes, ez jelentősen eltér a belföldön születettekétől: korosztályok szerint egy sokkal fiatalabb népesség képe rajzolódik ki. A különbség a 0–9 éves gyerekek körében a leginkább szembetűnő: ők 35 százalékát teszik ki a külföldi születésű populációnak, míg ugyanez a korosztály a Romániában születettek között mindössze 9 százalékos aránnyal bír. Itt valószínűsíthető, hogy számottevően olyan gyermekekről lehet szó, akik külföldön születtek, külföldön élnek, ugyanakkor Romániában (is) anyakönyvezve vannak.

Negyedrészt ugyancsak Románia külföldön született rezidens népességét növelik az EU-n kívüli munkavállalási célú bevándorlók, akiknek a számát, az úgynevezett munkavállalási engedélyek éves kvótájával a kormány szabályozza.

Míg 2011-ben ez a kvóta 5500 volt, addig 2021-ben már elérte az 50 ezer főt.

A nemzetközi migráció másik oldalát, a kivándorlást vizsgálva az Erdélystat elemzéséből kiderül: a 2020-as állományadatok alapján az életvitelszerűen külföldön élő, romániai születésű népesség mintegy 4 milliós volt az elemzés során megfigyelt 25 országban. A Romániából kivándorlók öt legkedveltebb célországa Olaszország (979 ezer fő), Németország (813 ezer), Spanyolország (579 ezer), az Egyesült Királyság (427 ezer), illetve Magyarország (210 ezer). A célországok statisztikai nyilvántartásai alapján 2012 és 2020 között a romániai származású bevándorlók száma 835 ezer fővel gyarapodott, ami 27 százalékos növekedést jelent.

A kivándorolt populáció korszerkezete is fontos kérdés, mind a népesség reprodukciós kilátásainak szempontjából, mind pedig a munkaerőpiac alakulásának tekintetében – állítják az Erdélystat elemzői. Becsléseik szerint a Romániában született legtöbb 22,6 milliós populáció legkevesebb 18 százaléka élt külföldön 2020-ban. A leginkább aktívnak tekinthető, 20–59 éves korosztály csaknem negyede az ország határain kívül keresi boldogulását.

Az Erdélystat elemzése ugyanakkor kísérletet tesz arra, hogy az elérhető statisztikai adatok alapján körvonalazza Románia népmozgalmi egyenlegét. Számításaik szerint az ország vándorlási egyenlege 2012–2022 között minimum 400 ezres lehet, illetve a természetes fogyásból további 700 ezres veszteséggel kalkulálnak, ami összegezve hozzávetőlegesen 1,1 milliós népességfogyást eredményez. A 2011-es népszámlás 20,1 milliós populációjából ezt levonva, az elemzők szerint az idei népszámlálásnak nagy eséllyel egy 19 millióhoz közel eső romániai lakosságszámot kell kimutatnia.

Biztatóan indult a 2023-az év a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe számára, a BUX 45339,2 ponton zárt, amely 3,5 százalékos erősödés a decemberi záróértékkel összevetve. A részvénypiac januári összforgalma 205 milliárd forint volt.

Az elmúlt néhány hétben ellepték a hazai és nemzetközi sajtót a ChatGPT-ről szóló hírek. A csetbot ékes bizonyítéka a mesterséges intelligencia rohamos fejlődésének, ugyanakkor számos más területre is begyűrűzött már az MI.