Előszor volt Ádám és Éva. Vagy mégsem? Egyes zsidó elbeszélések ugyanis Lilithet említik mint Ádám első feleségét, aki azonban – Évával ellentétben – nem volt hajlandó alávetni magát Ádám akaratának és például az ágyban is felül akart lenni. Ambivalens magatartása miatt a kereszténység egyszerűen száműzte Lilithet a Szentírásból, a zsidó kultúra pedig férfifaló démonként ábrázolta. Lilithet végül a 70-es évek feminizmusa rehabilitálta és tette az emancipációs mozgalom egyik hősévé. Ilyen és hasonló történeti csemegéket ismerhet meg, aki megnézi a Bécsi Zsidó Múzeum „Love me Kosher. Szerelem és szexualitás a zsidóságban” című kiállítását.
A Dorotheergasséban látható tárlat a Teremtés utáni paradicsomi állapotból indul és a Tóra soraival támasztja alá, hogy a szexualitás az élet természetes része. Ráadásul a zsidóknál – a többi vallás értelmezésével ellentétben – a szex nemcsak a szaporodást, hanem az örömszerzést is szolgálja, méghozzá mindkét fél számára. Válóok, ha ez nem működik. A Kabbala a szexualitásnak egyaránt tulajdonít spirituális és kozmikus dimenziót. A férfi és nő közti kapcsolat bölcsesség és értelem egyesülése, ami felismerést szül. A házasság pedig olyan szent esemény, ami tökéletessé teszi az embert.
Az így szeretnek ők, házasság és válás témakör mellett a kiállítás bemutatja kortárs művészek – Marc Chagall, Eva Schlegel, Benyamin Reich és Hundertwasser – témával foglalkozó alkotásait valamint a nemzetiszocializmus kegyetlenségeit, hogy miként alkalmazták a szexualitást a megalázás és megsemmisítés kíméletlen fegyvereként. A kényszersterilizálás, az orvosi kísérletek, az alultápláltság és a kínzás sok túlélő szexuális életére nyomta rá örökre a bélyegét.
A tárlat emellett kitér Bécsre mint a modern szexuáltudományok fellegvárára a késő 19. században, hiszen itt született meg Sigmund Freud pszichoanalitikus iskolája, Sofie Lazarsfeld pedig mai szempontból is rendkívül haladó házassági, szexuális és családtervezési tanácsadást működtetett a 20-as, 30-as években. Ugyanakkor a városra egyszerre volt jellemző a bigottság is, így Leo Schidrowitz 1933-ban például rögtön be is zárhatta a Kohlmarkton nyitott szexuáltudományi intézetét.
A „Love me Kosher” című kiállítás foglalkozik a homoszexualitás kérdésével is. Míg a férfiak számára a zsidó vallás tiltja a homoszexuális aktust, addig a nőket nem említi a Tóra. Ebből adódik, hogy az ortodox zsidókkal ellentétben a konzervatív és liberális közösségek sokkal nyitottabbak, a Kibbutz Klub 2013-as megnyitásával pedig Bécsben is egy nyitottabb szemlélet terjedt el tel-avivi mintára.
A kiállítás 2022. november 13-ig látható. A tárlathoz a múzeum egy playlistet is összeállított, amely a Spotify-on is elérhető.
