Versenyelőny lehet az ERP bevezetése, de lehetnek buktatói is

Versenyelőny lehet az ERP bevezetése, de lehetnek buktatói is

Nemzetközi statisztikák szerint a vállalatirányítási rendszerek bevezetésével kapcsolatos projektek mintegy ötöde sikertelen. De mitől lehet sikeres egy ilyen beruházás? Milyen buktatókat és hogyan érdemes elkerülni?

Az interneten az ERP rendszerbevezetések statisztikái után kutatva azt látjuk, hogy az ERP bevezetések ötöde nem sikeres. Sok tanácsadó cég készít ERP riportokat, melyek bár viszonylag kis merítésből dolgoznak és ezért a különböző számok között elég nagy a szórás, de a trendek azért tetten érhetők. Egyre kevesebb a sikertelen ERP-bevezetés, de még mindig a megkezdett projektek legalább 20 százaléka jut erre a sorsra. Ráadásul további 20% nem tudja megítélni a beruházás sikerességét, ezeket akár szintén kudarchoz sorolhatjuk, hiszen náluk nem jelentkeznek egyértelműen az előnyök. Ugyanakkor a többség esetében nem okoz csalódást a választott vállalatirányítási rendszer, a megkérdezettek 70 százaléka újra ugyanazt a megoldást választaná, ebből arra következtethetünk, hogy a kudarc oka gyakran nem a kiválasztott rendszer képességeiben keresendő.

Min bukhat el egy vállalati ERP-projekt?

Alapvetően négy fő buktató van rögtön az elején:

  1. Nincs megfelelő költségkeret meghatározva, ezért a legolcsóbb megoldásokat választjuk, melyek hosszú távon akár a legköltségesebbek is lehetnek és a gyenge minőségű megoldások a projekt kudarcához vezethetnek.
  2. A bevezetés célja homályos, nincsenek meghatározva jól mérhető elvárt üzleti előnyök. Így nehéz a szervezeten belül kommunikálni a célokat, gyakran a felső vezetés sem áll ki végig a projekt mellett.
  3. Ha nincs megfelelően előkészítve a bevezetés, nincs erre külön csapat dedikálva.
  4. Az éles indulást követően nincsenek megfelelően visszamérve az eredmények.

Ha a fentiek a kudarc okai, akkor annak a gyökere gyakran az, hogy az ERP bevezetéseket jellemzően nem üzletfejlesztési, hanem IT projektként kezelik. Mivel egy ERP bevezetése a legkomplexebb projektek között van, ezért érthető, hogy nem sikerülhet kompromisszumok nélkül, hiszen a bevezetés során nagyon sok szempontra kell figyelemmel lennünk.

Nincs tuti recept, de van, amire érdemes figyelmet szentenünk

Ha meghatároztuk a jól mérhető üzleti célokat, rendelkezésre áll a szükséges költségkeret és kompetencia, akkor a következőket kell figyelembe venni már az ERP kiválasztás során:

  • Megtérülés: a projekt költségeit még általában figyelemmel kísérik a cégek, azonban a megtérülést kevesen ellenőrzik, ha mégis, akkor utólag, nem előzetesen. A bevezetést követő támogatási és upgrade költségeket, valamint a belső erőforrás a hardver költségeket is figyelembe kell venni, amikor azt kalkuláljuk, hogy mennyibe kerül a rendszer működtetése hosszú távon, ha ez elmarad, az erősen torzítja a rendszer megtérülését.
  • Stratégia: minden hasonló nagy volumenű döntésnek stratégiai indíttatásúnak kell lenni, a projekt során minden döntésnél vizsgálni kell a lehetséges irányok és stratégiai célok összhangját.
  • Fejlesztési tervek: a szervezet tervei gyakran nincsenek összhangban a projekt céljaival. Ezeket érdemes figyelembe venni, így minden érintett terület profitálhat az ERP bevezetéséből.
  • Csapatok, szervezeti egységek: minden szervezeti egységet be kell vonni a projektbe a siker érdekében, fontos, hogy konstruktív javaslatokkal álljanak elő és támogassák a változásokat.
  • Felhasználói igények: kiemelt fontosságú a végfelhasználó elégedettsége, hiszen ők működtetik majd a rendszert. Minden rendszer csak annyira jó, amennyire azt a felhasználók működtetni képesek.
  • Változások: elkerülhetetlen, hogy egy ERP-bevezetés változásokat hozzon a cég életében, ezek ellenállást fognak szülni. Ha az érintetteket már a projekt elején bevonjuk, akkor ez az ellenállás jelentősen csökkenthető.
  • Érték szemlélet: a cél mindig az, hogy a vállalkozásunk termékeit, szolgáltatásait a lehető legjobb minőségben, optimális folyamatokon keresztül, a lehető legkevesebb többletadminisztráció árán, a vásárló maximális megelégedettségére juttassuk el. Egy ERP rendszernek elsősorban ezt kell tudnia támogatni.
  • Minőség: a költség és az idő mellett a projekt harmadik sarkalatos pontja. Olcsóbban, rövidebb idő alatt csak korlátozott minőségű megoldásokat lehet kialakítani, az ár, a bevezetési idő és a minőség csak egymás rovására növelhető, illetve csökkenthető.
  • Kommunikáció: a szervezeten belül és kívül is kulcsfontosságú, a felsővezetés naprakész információkat vár a beruházás folyamatáról, a vevők nagyobb rálátást szeretnének a rendelési folyamatukra, a szállítóink szeretnék látni a készletek fogyását, hogy az alapján optimalizálhassák a gyártásukat, így a partnereink is profitálhatnak a rendszer bevezetéséből.

Sokakat elriaszthat az ERP bevezetéstől a fenti lista, mivel sok részletre kell odafigyelni a vállalatirányítási rendszerek kiválasztása során. A siker kulcsa elsősorban a fókuszáltság. A legfontosabb a célok megfogalmazása, a célok eléréséhez szükséges képességek meghatározása, az architektúra kialakítása és a felhasználói igények figyelembevétele – ezekkel sikeresen elkerültjük a tipikus buktatókat – mondta Pap Norbert, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior ERP specialistája.

A komoly üzleti befektetés mellett életeket hivatott menteni a LAMEA Sandwich Corner által indított kriptovaluta. A tokennel az innsbrucki székhelyű szendvicsező minden éttermében lehet már fizetni, a vállalat célja pedig az, hogy az emberek tudatosan vásároljanak és a termékek összetevőire nagyobb figyelmet szenteljenek világszerte.

Látványos munkafázissal érkezett újabb szakaszához a Lánchíd felújítása: a szakemberek augusztus 11-én elkezdték lebontani a budai toronydarut, és napokon belül befejezik az ideiglenes rakpartlezárást szükségessé tevő munkákat is.