Rengeteg egészségtelen ételt reklámoznak az influenszerek

Rengeteg egészségtelen ételt reklámoznak az influenszerek

A Bécsi Orvosi Egyetem új kutatásának eredményei alapján 75 százalékban egészségtelen élelmiszereket reklámoznak az influenszerek. Ez főként a magas só-, cukor- és zsírtartalmuk miatt nem felelnek meg a WHO gyerekeknek szóló reklámokat szabályozó előírásainak.

Az Európai Elhízástudományi Konferencián, Maastrichtban mutatták be a Bécsi Orvosi Egyetem Közegészségügyi Központjának legújabb tanulmányát, amely azt vizsgálta, német influenszerek milyen gyakran és milyen élelmiszereket reklámoznak a fiataloknak. Eva Winzer és csapata kutatásából kiderült, hogy az influenszerek posztjaiban, videóiban megjelenő ételek és italok háromnegyed része egészségtelen és olyan magas a só-, cukor- és zsírtartalmuk, hogy nem felelnek meg a WHO gyerekeknek szóló reklámokat szabályozó előírásainak. Ráadásul a legtöbb posztnál nem jelölték meg egyértelműen, hogy hirdetést tartalmaz.

A kutatás során a hat legnépszerűbb német influenszer TikTok, YouTube és Instagram posztjait és videóit vizsgálták. A három férfi és három nő több mint 35 millió 13-17 év közötti fiatalt ér el. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy a fiatalok óránként 18 hirdetéssel találkoznak ezeken a csatornákon – anélkül, hogy tudatosulna bennük.

A tanulmánynak azért van nagy jelentősége, mert világszerte a gyerekek 20 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, ugyanakkor a gyerekkori elhízásnál kulcsszerepet játszik az egészségtelen termékek reklámozása, mivel hosszútávon befolyásolják az étkezési szokásokat és az előnyben részesített élelmiszereket.

Kutatása eredményeinek tükrében Eva Winzer arra hívja fel a figyelmet, hogy ebben a tekintetben a politikának szigorúbban kell eljárnia a közösségi médiával szemben. A legtöbb országban nincs korlátozva az egészségtelen élelmiszerek hirdetése a honlapokon, közösségi médiában és okostelefonos alkalmazásokban. A kormányoknak olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyek a gyerekeket az egészséges életmódra ösztönzi.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

A Budapesti Értéktőzsde idén is folytatta a hagyományt, és ismét összegyűjtött ötven magyar sikertörténetet. A sorozatban kilencedik kiadvánnyal immár 450 cégre nőtt a BÉT50-esek klubja.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe ismét felülteljesítő volt a héten. A BUX csütörtöki a történelmi csúcsát is megdöntötte. A vezető részvények felemás eredményeket értek el.