A kontinens élmezőnyében vannak a magyar lakásárak

A kontinens élmezőnyében vannak a magyar lakásárak

A használt lakások előzetes hivatalos árindexe a múlt év utolsó negyedévében országos szinten 20 százalékos áremelkedést mutatott, ami leginkább az olcsóbb lokációkban lévő lakóingatlanok drágulásával magyarázható.

Igencsak jelentős változásokon megy keresztül a magyar lakáspiac, amely a hosszú távú drágulást tekintve a nemzetközi összevetésben az élmezőnyben van – derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely ismerteti a lakáspiaci kereslet alakulása mellett a legfrissebb kínálati árakat, valamint a hivatalos adatok alapján a tavalyi árindexeket is.

Több dolog is befolyásolja a drgáulást

Magyarországon a múlt év utolsó negyedében az új és használt lakások összességében 19,5 százalékkal drágultak, hasonlóan magas áremelkedésre a járvány előtt, 2019 második negyedévében volt példa. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat értékelve elmondta, hogy az úgynevezett összetételhatás alapján az alacsonyabb lakásárakkal rendelkező településeken található lakóingatlanok áremelkedése volt a drágulás motorja. Ez lényegében kézenfekvő folyamat, a drágább területekről az olcsóbbak felé mozdultak el a vásárlók.

Hozzáfűzte, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legújabb, múlt év utolsó negyedévére vonatkozó adatai szerint az EU-ban Magyarországon nőttek a lakásárak a legnagyobb mértékben az elmúlt 7 évben. A tavalyi utolsó negyedévben itthon átlagosan 2,1-szeres árat kellett fizetni a lakásokért 2015-höz képest, a második helyen pedig Csehország áll 2-szeres árnövekedéssel. A dobogó harmadik fokán Luxemburg áll, ahol 1,8-szor annyit kellett fizetni az eladó ingatlanokért mint 2015-ben.

Kettéválhat a használt és újlakás-piac

Balogh László az ingatlan.com elemzésében szereplő legfrissebb, idei adatokat ismertetve kiemelte, hogy számottevő átalakuláson megy keresztül a lakáspiac.

Erre utal, hogy az idén a kereslet jelentősen csökkent az eladó lakások iránt, ami pedig elsősorban az infláció miatt emelkedő kamatkörnyezettel, vagyis a lakáshitelek drágulásával magyarázható. Az idei első negyedévben kevesebb érdeklődés érkezett az eladó ingatlanokra, mint két éve. Pedig 2020 első negyedéve már a koronavírus-járvánnyal érintett időszak volt – részletezte a szakértő.

A szakember úgy látja, hogy a következő időszakban az új és használt lakások piaca elválhat egymástól. Az új lakóingatlanoknál ugyanis olyan keresletfüggetlen külső tényezők, mint a munkaerőhiány és az építőanyag-drágulás fűtik az áremelkedést. Az újlakás-piacon tehát nem az áremelkedés mértéke lesz a kérdés, hanem az, hogy hajlandóak lesznek-e a vevők megvásárolni ezeken a mindenkor aktuális árszinteken a lakásokat. Ha nem lesz elégséges a kereslet, akkor a beruházók inkább meg sem építik ezeket az ingatlanokat.

Az ingatlan.com körképéből kiderül, hogy a fővárosban április első napjaiban az új lakások átlagos négyzetméterára a kínálati piacon közel 1,1 millió forint volt, ami 21 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A budapesti használt lakásoknál 17 százalékos volt a növekedés, így 873 ezer forintot tett ki. A Budapesten kívüli nagyvárosokban az új lakások esetében az átlagos négyzetméterár 736 ezer forint volt, ez 26 százalékos éves áremelkedést takar, a használt lakóingatlanoknál a kínálati ár 28 százalékkal 522 ezer forintra nőtt.

Napjainkban egyre szélesebb vállalati körökben téma a dolgok internete (Internet of Things, azaz IoT). Ez nem csupán egy felkapott trend, a segítségével egy gyártóvállalat ma már lényegesen célirányosabban, olcsóbban, csökkentett állásidővel és kevesebb meghibásodással termelni.

A világon elsőként teljesítette vegyespáros az egyik legkeményebb sarkvidéki kihívást. Vámos Nóra Rakonczay Gáborral 30 nap alatt, 560 kilométeren át, hóban, viharos szélben, átlagosan mínusz 20 fokban, szánjukat maguk után húzva, hihetetlen akaraterőről és kitartásról tanúbizonyságot téve valósította meg az Eisberg Grönland síexpedíciót.