A Baltikum a bérlakás befektetők paradicsoma, Budapest lemaradt

A Baltikum a bérlakás befektetők paradicsoma, Budapest lemaradt

A kontinensen Rigában és Vilniusban tudják a legmagasabb hozamszintet realizálni a befektetők a bérlakás piacon, míg a legdrágábban Genfben és Londonban lehet bérelni egy négyzetmétert. Budapesten jóval kedvezőbbek az árak.

A legmagasabb lakásbérleti hozamok a balti országok nagyvárosaira jellemzőek, derült ki a több európai nagyvárosban aktívan befektető Catella legfrissebb összegzéséből. Különösen Riga és Vilnius emelkednek ki, ahol 5,25 százalékos a bérleti hozamszint. Ezekben a nagyvárosokban jellemzően 10-11 eurós fajlagos bérleti díjakkal találkoznak a bérlők, míg a lakások vásárlásakor egy négyzetméterért átlagosan 1800 eurót kell fizetni. Az észt fővárosban, Tallinban 5 százalékos a hozam, itt az átlagos fajlagos bérleti díj havonta 13,2 euró, a lakásár egy négyzetméterre vetített értéke pedig középértéken 2100 euró.

Ugyancsak 5 százalék körüli hozamokat mértek a lengyel régióközpontokban. A vidéki nagyvárosokban jellemzően 11-13 euró körül szórnak a havi bérleti díjak, míg Varsóban ez kicsivel 14 euró alatt marad. A lakásárakban hasonló eltérés tapasztalható: a legdrágább Varsó, ahol majdnem 3000 euró már az átlagos lakásár egy négyzetméterre vetítve. Prágában az európai nagyvárosokhoz hasonlóan 3,5 százalékos hozamszinttel kalkulálhatnak a befektetők, az átlagos bérleti díj havonta négyzetméterenként 12,4 euró, a lakásvásárláskor a négyzetméterár középértéke 3740 euró a cseh fővárosban a Catella adatai alapján.

A legdrágább bérlakások Európában Genfben (30,8 euró/négyzetméter/hó), Londonban (30,7 euró/négyzetméter/hó), Luxemburgban (30 euró/négyzetméter/hó), Párizsban (28,8 euró/négyzetméter/hó), Zürichben (27 euró/négyzetméter/hó), Dublinban (26,1 euró/négyzetméter/hó), Amszterdamban (25 euró/négyzetméter/hó), Koppenhágában (22,5 euró/négyzetméter/hó) vannak; a német városok közül München vezet, ahol kicsivel 20 euró feletti a fajlagos havi bérleti díj. A lakásárak hasonlóan magasak, ami hozzájárul ahhoz, hogy a hozamok jellemzően 3 százalék alatt maradnak. Ehhez képest Berlinben (14 euró/négyzetméter/hó) vagy Bécsben (13,9 euró/négyzetméter/hó) relatíve olcsón lehet lakást bérelni.

A hazai bérlakáspiac ennél is kedvezőbb, főleg, ha euró alapú jövedelemmel rendelkezik a bérlő és ki tudja használni az évek óta gyengülő forintot, amely az orosz ukrán háború első heteiben – igaz csak egy rövid időre – már a 400-as szintet is megkóstolta az euróval szemben. Budapest belső kerületeiben az átlagos fajlagos bérleti díjak 3300 forint/hó/négyzetméter (ez mai árfolyamon mintegy 9 euró/hó/négyzetméter), míg a budai kerületekben alig egy euróval több, forintban 3650 Ft/hó/négyzetméter, míg a vidéki régióközpontokban ennél kedvezőbb 1800 – 2000 forint/hó/négyzetméter sávban lehet bérelni lakásokat az Otthon Centrum friss bérbeadási adatai alapján, ezek az értékek régiós összevetésben is olcsónak számítanak. 

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.