Megmaradnak az irodák, de a home office sem tűnik el

Megmaradnak az irodák, de a home office sem tűnik el

A koronavírus-járvány miatt számos vállalatnál hibrid munkavégzést vezettek be elővigyázatosságból, de ez nem jelenti azt, hogy az irodákra kevésbé tartanának igényt.

2020 tavaszán, miután a koronavírus-járvány kirobbant Magyarországon, számtalan cég állt át a home office-ra, ezzel is csökkentve a fertőzés veszélyét a kollégák körében. Akkoriban gyakran és teljesen jogosan vetődött fel a kérdés: vajon a jövőben lesz-e még szükség egyáltalán irodákra, és ha igen, mennyire alakul majd át a piac?

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arra hívta fel a figyelmet, hogy az irodaházakban kisebb-nagyobb területeknél egyaránt megszokott, hogy ötéves szerződéseket kell aláírni, vagyis a vállalatoknak általában nem is volt komolyabb mozgástere.

Az irodákból a megállapodásokra hivatkozva jellemzően nem engedték ki a tulajdonosok a bérlőket, akik emiatt kénytelen voltak házon belül megoldani a rendelkezésükre álló területet hasznosítását. Részben ezzel is magyarázható, hogy az utóbbi két évben nem történt számottevő visszaesés az irodaházak piacán – mutatta be a helyzetet a szakértő.

Gadanecz Zoltán megjegyezte, a legtöbb cég ma hibrid munkavégzést alkalmaz, azaz az alkalmazottaknak heti 2-3 napot kell bejárniuk az irodába, és ugyanennyit dolgozhatnak otthonról is.

A szakértő úgy véli, a járvány két éve alatt minden vállalat képes volt felmérni, hogy mik azok a feladatok, amiket a kollégák hatékonyan el tudnak végezni akár a saját otthonukból is, és melyekhez szükséges a személyes jelenlét.

Teljesen nyilvánvalóvá vált mostanra, hogy a vállalatok nem fogják elengedni az irodákat, a munkavégzéshez ez a legtöbb esetben szükséges. A kollégák létszáma ugyanis nem lett kevesebb, csak annyi történik, hogy váltott munkarendben dolgoznak – ismertette a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.

Végezetül hozzátette, bár voltak megingások, az irodaházak bérleti díjai összességében nem csökkentek az elmúlt két esztendőben, hiszen az ingatlanpiaci folyamatok ezt is felfelé húzzák.

Az éghajlatváltozásra és az élhetőség javítására ad lehetséges választ a 15 perces városok elmélete. Ellenzői és támogatói egyaránt vannak. Már hazánkban is zajlanak hasonló várostervezések.