Pekingben debütál az olimpián, de Milánót célozza meg Pónya Sára

Pekingben debütál az olimpián, de Milánót célozza meg Pónya Sára

Első olimpiájára készül Pónya Sára, aki elhúzód�� sérülései ellenére is megszerezte sífutásban a pekingi kvótát. A fiatal magyar versenyzővel kiutazása előtt készítettünk interjút.

A síszövetség január első felében hirdette ki hivatalosan az utazó csapatot. Te mikor tudtad meg, hogy utazhatsz Pekingbe?

Én nagyban hozzájárultam a kvalifikációhoz. Úgy zajlik az egyéni kvalifikáció, hogy öt versenyt kell teljesíteni, ennek nézik a pontátlagát, és ennek az átlagpontnak kell bent lennie 300 pont alatt. Tavaly a VB-ről Oberstdorfból megvolt kettő verseny, egy 301 és egy 280 körüli pontszámmal. És ehhez kellett még 3 versenyt teljesíteni. Csak ugye szeptemberben megműtötték a térdemet, elég komoly műtét volt, 4 hétig mankózással folytatódott, és bizonytalan volt a helyzet, nem tudtuk mikor fogok tudni újra síelni, versenyezni. December 7-én hóra állhattam, és december 28-án sikerült egy versenyt futnom Svájcban, ami 300 alatt volt. Már az első siker volt ahhoz képest, hogy decemberben tudtam hóra állni. Normál esetben akkor, amikor a műtétem volt, mi már síelni szoktunk gleccsereken. Januárban azonban nem voltak Európában versenyek, úgyhogy Libanonba kellett elmennünk, ahol sikerült három jó versenyt teljesítenem, megszereztem a 300 alatti szintet, és még javítani is tudtam rajta. Az ötödik verseny január 15-én volt, úgyhogy ekkor vált biztossá, hogy én ott leszek az olimpián. És ez után hirdette ki a szövetség.

Ez lesz az első olimpiád. Mennyire van már olimpiai hangulatod?

Igazából nagyon. Szőcs Emőke az edzőm. Ő már volt két olimpián mint versenyző, ő is próbál engem hangolni. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz. És nagyon jó embertől kapom az információkat, izgalmas lesz nagyon.

Milyen célokkal vágsz neki a versenynek? Milyen helyezéssel lennél elégedett?

Helyezésről nem tudok beszélni, és főleg azért, mert nagyban befolyásolta a felkészülésemet a sérülés. Ha a négy évvel ezelőtti vagy a két évvel ezelőtti énemet kérdeznéd, akkor biztos, hogy sokkal komolyabb célokat tudtam volna kitűzni, de közbeszólt a sérülés, ami másfél éve húzódik. Tavaly januárban is nekem kellett futnom, mert nem volt más női versenyző, így nekem kellett megfutni a nemzetnek a kvótát. Ott igazából félbeszakítottuk a rehabilitációt, és kellett egy csúcsformát futni, amiatt lett megműtve szeptemberben a térdem, mert ott egy kicsit túl sok volt a verseny. Így a célom sem ugyanaz, mint ha sérülésmentesen készültem volna. Szeretném a maximumot kifutni magamból. Ha összeesek a célban, ha érzem, hogy ez 150 százalék volt, akkor elégedett leszek. Az a fő, hogy tudjam, nem volt egy százalékkal sem több benne, mert mindent kiadtam magamból. Helyezésben nem tudom, mire lesz elég, de majd kiderül.

Az edződ és a szövetség részéről sincs elvárás?

Nincsen. Igazából nagyon örülnek neki, mert egy kisebb csoda, hogy a sérülés ellenére is sikerült, hogy kijussak. Más női versenyző nem lett volna. Az is csoda, hogy van kint női sífutónk. Szerencsére az pont én vagyok. De úgy gondolom, hogy annyi akadályt hozott elém az élet, hogy ez a gyümölcse, annak sok szenvedésnek, amit a műtét után megéltem lelkileg is. Én egy kicsit hiperaktív is vagyok, és a legnagyobb rettenet, amikor egy sportolónak azt mondják, hogy ülj, feküdj, és nem mehetsz még csak sétálni sem.

És így most már rendben lesz a térded teljesen?

Nem tökéletes. A sífutásra jó. Sífutni tudok vele, futni nem annyira. Viszont a másik térdem is rosszalkodik. Azt tudni kell ez genetikailag egy elég rossz térd. Lehet, hogy arra is műtét vár. De bízom benne, hogy ennyi rossz után, ennyi korlátozás után rendbe hozzuk szépen az olimpia után, és cél a következő olimpia. Mert én sem vagyok teljesen elégedett, hogy nem tudok most olyan eredményt elérni, amit szerettem volna.

Pónya Sára
Fotó: Szalmás Péter / Magyar Olimpiai Bizottság (MOB)

Akkor egyértelmű cél a következő olimpia is?

Egyértelműen igen. És remélhetőleg biatlonban. Nagyon nehéz a kvalifikáció biatlonban, de bízom benne, hogy most már ezután minden rendben lesz, és tudunk maximális erőbedobással készülni.

A biatlont jobban szereted, mint a sífutást?

Igen. Alapvetően biatlonista vagyok, és a célom is az volt, hogy az olimpiára biatlonban jussak ki. Ott a pontrendszer nagyon nehéz. De én hiszek benne, mert az a gráf, ami a fejlődési pályámat mutatta be a sérülésemig, az nagyon jó volt, és bízom benne, hogy ezt továbbra is tudom hozni.

És hogy kötöttél ki a téli sportoknál?

Én eredetileg kajakoztam, és lesiklottam párhuzamosan. 12 évesen voltam egy sífutó táborban, és ott nagyon megtetszett. Tetszett a közeg, tetszett, hogy az állóképességet igénybe veszi, tetszett a technika is, hogy az egyensúlyt is fejlesztette. És amikor abbahagytam a kajakot és a lesiklást is, akkor jött az, hogy szeretnék sífutni. A Vasasnál kezdtem, elmentem velük táborba, és nagyon tetszett. Szerintem bárki kipróbálná tetszene neki, annyira jó sport. Csak hát Magyarországon nem nagyon lehet űzni.

Mivel egy téli sportról van szó, így adja magát a kérdés, hogy mit csinálsz nyáron? Van esetleg kiegészítő sportágad?

A sífutásnak van egy nyári változata, a síroller. Ugyanolyan a technikája, mint a sífutásnak, azonos a kötés és a bothasználat is. Egyedül jó minőségű út kell hozzá, és lehet űzni. Erre még Magyarországon is van lehetőség. Mi most Ausztriában lakunk kint, úgyhogy nyáron is itt szoktam edzeni. A sírollert űzöm. De van nagyon sok kiegészítő sportág: futás, bicikli, túrázás, minden állóképességi sport, ami belefér.

Életvitelszerűen kint élsz Ausztriában a sport miatt?

Igen. Ösztöndíjas voltam az olimpiáig. És két éve kint lakunk. Viszont suli mellett szeretnék munkát vállalni, ami mellett tudok edzeni.

Mit tanulsz?

Egerbe járok sportedzői szakra. De mivel nincs sí irányzatú edzői képzés, így triatlon edzőire járok, ezt találtam a legközelebbi sportnak, hiszen mi nyáron úszunk, biciklizünk és futunk. De sajnos a triatlon sportágat soha nem próbáltam. De azt tudom, hogy nagyon kemény, és minden elismerésem a sportolóiknak, mert tudom, hogy rengeteg edzéssel jár, és nehéz ott is bekerülni a nemzetközi élmezőnybe. Hosszú távon szeretnék majd edzősködni Magyarországon, a kisebb gyerekekkel foglalkozni sífutás és biatlon sportágakban erősíteni az utánpótlást.

A koronavírus-járvány mennyiben hátráltatta a felkészülésedet?

Az edzéseket nem hátráltatta, mert a szabadba ki tudtunk menni, a pályákon nincs tumultus, ahogy az erdőben sem. A kondicionáló edzéseket otthon is el tudom végezni, gumiszalagok, különböző eszközök, trx-ek segítségével. Viszont a versenyszezonba tavaly beleszólt a járvány, mivel januárban kezdődött csak el december helyett. De próbálják megtartani a versenyeket, csak folyamatosan tesztelés, buborék, szigorú ellenőrzések vannak.

Milyen gyakran tesztelnek titeket az olimpia miatt?

Kint is folyamatosan tesztelnek majd minket, de itthon is rendszeresen ellenőriznek a kiutazás előtt. És majd a beléptetésnél is lesz egy 3-6 órás várakozás, ahol letesztelnek, és kiértékelik az eredményt egyből.

Mennyire fognak hiányozni a nézők a versenyekről?

Kicsit elszomorít. Nagyon fel tudják dobni a hangulatot. Antholzban voltam két éve életem első biatlon világbajnokságán, és annyi energiát tudnak adni, hogy hihetetlen. Viszont a verseny alatt annyira befelé figyel az ember, hogy nem is mindig nézi, hogy kik vannak és hányan vannak a nézőtéren. Sajnálom, hogy nem lesznek nézők, nyilván emiatt nem lesz tökéletes a hangulat, de a versenyzők meg tudják oldani majd ezt a helyzetet.

Januárhoz képest 8 százalékkal több hirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők. Az eladó lakások és házak kínálata 146 ezerre bővült. Országrészenként eltérő mértékű az emelkedés.

Várhatón év végére készül el az osztrák főváros egyik legfontosabb kerékpáros útvonala, a holland mintára újjáépítendő út még ausztriai léptékben is minőségi ugrást jelent majd. A bécsi főpályaudvart a belvárossal összekötő kerékpárutat, az Argentinierstraßét évente több mint egymillióan használják.