Jelentős feladat lesz a klímacélok elérése az EU-nak is

Jelentős feladat lesz a klímacélok elérése az EU-nak is

Az EU az európai klímarendelettel – az európai zöld megállapodás részeként – kötelező célként tűzte ki magának a klímasemlegesség 2050-re történő elérését. Ehhez a következő évtizedekben jelentős mértékben kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok jelenlegi kibocsátási szintjét.

A klímasemlegesség felé tett közbülső lépésként 2030-ra ambiciózus éghajlat-politikai célokat tűztek ki, és vállalták, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentik a tagországok a CO2 kibocsátást (az 1990-es értékhez képest). Ezzel kapcsolatban a GKI Zrt. megvizsgálta, hogy a legfrissebb, 2019-es adatok szerint, hogy állnak az uniós országok a klímacél elérésével. Az összehasonlító adatok 1995-től állnak rendelkezésre.

Az EU27 országainak szén-dioxid kibocsátása 18 százalékkal csökkent 1995 és 2019 között, ugyanezen időszak alatt a GDP arányos kibocsátás 63 százalékkal csökkent. Magyarország az EU27 átlaghoz közel áll 19 százalékos szén-dioxid kibocsátás csökkenéssel, viszont jobb a GDP arányos kibocsátás tekintetében (80 százalékos csökkenés). Az elmúlt 25 évben 11 tagállamban volt 20-40 százalék közötti, illetve 11 tagállamban 0-20 százalék közötti csökkenés, valamint 5 országban növekedés volt a vizsgált időszak során.

A legnagyobb növekedés Cipruson (+25 százalék), Luxemburgban (+19 százalék) és Írországban (+10 százalék), a legnagyobb csökkenés pedig Dániában, Romániában (-40 százalék) és Észtországban (-35 százalék) volt. A teljes szén-dioxid kibocsátás változás nagyban függ a gazdasági teljesítménytől, a GDP alakulásától. A GDP arányos kibocsátás adatokból jól látszik, hogy a fejlettebb tagállamok esetében kevesebb szén-dioxid-kibocsátás szükséges egymillió euró GDP előállításához, mint a keleti tagállamok esetében. Ennek, többek között, az lehet oka, hogy a keleti régiók országaiban nagyobb súllyal van jelen az ipar a GDP-ben, ami negatívan befolyásolja a kibocsátást, mivel az ipar (és a hozzá kapcsolódó szállítás) jellemzően nagy szennyező.

Egy másik ok lehet, hogy a fejlettebb tagállamokban a háztartások saját, energiamegtakarító, energia termelő beruházásai jelentősebbek, a korszerűbbek épületek pedig nagy mennyiségű fűtési/hűtési és világítási energiát takarítanak meg. Jelenleg Magyarország is a szennyezőbb tagállamok közé esik, de a régió tagállamaival közel egyező adatokkal rendelkezik, ami szintén azt támasztja alá, hogy egy ország gazdasági szerkezete jelentős befolyásoló tényező. A karbonlábnyom szempontjából pozitív előrelépés, hogy 1995 óta minden EU27 országban legalább 50 százalékkal csökkent az egymillió euró GDP-re jutó szén-dioxid kibocsátás.

A legnagyobb csökkenés Észtországban volt 93 százalékkal, ezt követi Románia 92 százalékkal és Litvánia 90 százalékkal. A legkisebb csökkenés a szomszédos Ausztriában volt 50 százalékkal. Magyarország ebben a tekintetben is a középmezőnyben helyezkedik el 80 százalékos csökkenéssel.

A tavalyi magas infláció miatt idén a biztosítók jellemzően 3 és 19 százalék közötti indexálást javasoltak ügyfeleiknek. Az indexálás célja, hogy a megtakarítás értéke ne csökkenjen. Nem minden szolgáltató ajánl választási lehetőséget.

A már meglévő drosztok harmadát még idén felújítaná a Budapesti Közlekedési Központ. A taxiügyintézéssel kapcsolatos feladatok 2024 elején kerültek a BKK-hoz.

Újabb rangos cyclocross-versenyt zárt a top5-ben Vas Kata Blanka. A magyar bringás a legendás kockaköves emelkedőjéről híres Koppenbergcrosson végzett a negyedik helyen. A versenyt a holland Fem van Empel nyerte meg.