Brexit: a kezdet és a vég

Brexit: a kezdet és a vég

2021-ben is online térben folytatódott a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének műhelybeszélgetés-sorozata. A szakmai beszélgetés fókuszába a Brexit okai és következményei kerültek.

A hagyományosan az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Világgazdasági Intézetében megrendezett műhelybeszélgetés-sorozat a koronavírus-járvány miatt 2020 nyara óta online térbe kényszerült, így a március 4-én, csütörtökön megtartott előadás is a Zoom platformon zajlott. A VGI tudományos főmunkatársa, Somai Miklós „Brexit: kezdet és vég – avagy gondolatok az okokról és a következményekről” címmel tartotta meg prezentációját.

Előadását az okok ismertetésével kezdte. Az Egyesült Királyság az Európai Unió egyik legfontosabb tagja volt, erős gazdasággal, emiatt a belső piac számára az egyik legnépszerűbb célpiac a tanulási és munkavállalási-mobilitás terén egyaránt. Az országban közel egymillió lengyel él, a második helyen a félmilliós román népesség áll. Az EU-ban az Egyesült Királyság a nettó befizetők közé tartozott, közel 8 milliárd eurós mínuszban volt. (Bent maradása esetén a pandémia kezelésére elkülönített összegekből is ki kellett volna vennie a részét.)

A kilépés okai mögött ugyanakkor a kedvező földrajzi adottságok, a történelmi szuverenitás, a jogi hagyományok és az euroszkepticizmus is fellelhető, melyek sokkal mélyebb okok, mint a migrációs vagy a költségvetési problémák, és a brit politikai életben is teret nyerő populizmus.

Somai Miklós rávilágított arra is, hogy a kereskedelem terén vegyes a kép. A kereskedelmi hiány tekintetében EU-tagországok vannak az élmezőnyben, a többlet és a dinamika (Írországot leszámítva) főleg EU-n kívüli országok irányában figyelhető meg.

A megállapodás egyik legsarkosabb pontja az észak-ír helyzet. Az Írország és Észak-Írország közötti kereskedelem esetében a versenytorzítás elkerülése miatt speciális megállapodásra volt szükség. Végül az a megoldás született, hogy az Ír-tenger jelenti a vámhatárt, Észak-Írország pedig egy speciális vámunióban (Ír Protokoll) szerepel Írországgal (és így az Európai Unióval is), amit bizonyos időközönként felülvizsgálnak. 

A rendezett kilépésnek egy igen fontos eleme volt a rendkívül elhúzódó tárgyalások után megszületett Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás (TCA), amelyben többek között az árukereskedelem, a kutatás-fejlesztés, a halászat, a szolgáltatószektor és az egyenlő versenyfeltételek megteremtése területén is megegyeztek a legfontosabb kérdésekben.

Konklúzióként Somai Miklós elmondta, hogy mivel nem a standard okok (migráció, kereskedelem, és a többi), hanem a mély okok az erősebbek, így az Egyesült Királyság nagy eséllyel az Európai Unión kívül marad. Az ország kilépett az EU egységes piacából, ugyanakkor megmaradt a piacra jutás lehetősége (igaz, rosszabb feltételekkel). A TCA bármelyik fél részéről egyoldalúan felmondható (12 hónap felmondási idővel), és az Ír Protokoll esetében is hozhatók egyoldalú intézkedések.

A borítókép forrása: Pixabay