Brexit: a kezdet és a vég

Brexit: a kezdet és a vég

2021-ben is online térben folytatódott a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének műhelybeszélgetés-sorozata. A szakmai beszélgetés fókuszába a Brexit okai és következményei kerültek.

A hagyományosan az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Világgazdasági Intézetében megrendezett műhelybeszélgetés-sorozat a koronavírus-járvány miatt 2020 nyara óta online térbe kényszerült, így a március 4-én, csütörtökön megtartott előadás is a Zoom platformon zajlott. A VGI tudományos főmunkatársa, Somai Miklós „Brexit: kezdet és vég – avagy gondolatok az okokról és a következményekről” címmel tartotta meg prezentációját.

Előadását az okok ismertetésével kezdte. Az Egyesült Királyság az Európai Unió egyik legfontosabb tagja volt, erős gazdasággal, emiatt a belső piac számára az egyik legnépszerűbb célpiac a tanulási és munkavállalási-mobilitás terén egyaránt. Az országban közel egymillió lengyel él, a második helyen a félmilliós román népesség áll. Az EU-ban az Egyesült Királyság a nettó befizetők közé tartozott, közel 8 milliárd eurós mínuszban volt. (Bent maradása esetén a pandémia kezelésére elkülönített összegekből is ki kellett volna vennie a részét.)

A kilépés okai mögött ugyanakkor a kedvező földrajzi adottságok, a történelmi szuverenitás, a jogi hagyományok és az euroszkepticizmus is fellelhető, melyek sokkal mélyebb okok, mint a migrációs vagy a költségvetési problémák, és a brit politikai életben is teret nyerő populizmus.

Somai Miklós rávilágított arra is, hogy a kereskedelem terén vegyes a kép. A kereskedelmi hiány tekintetében EU-tagországok vannak az élmezőnyben, a többlet és a dinamika (Írországot leszámítva) főleg EU-n kívüli országok irányában figyelhető meg.

A megállapodás egyik legsarkosabb pontja az észak-ír helyzet. Az Írország és Észak-Írország közötti kereskedelem esetében a versenytorzítás elkerülése miatt speciális megállapodásra volt szükség. Végül az a megoldás született, hogy az Ír-tenger jelenti a vámhatárt, Észak-Írország pedig egy speciális vámunióban (Ír Protokoll) szerepel Írországgal (és így az Európai Unióval is), amit bizonyos időközönként felülvizsgálnak. 

A rendezett kilépésnek egy igen fontos eleme volt a rendkívül elhúzódó tárgyalások után megszületett Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás (TCA), amelyben többek között az árukereskedelem, a kutatás-fejlesztés, a halászat, a szolgáltatószektor és az egyenlő versenyfeltételek megteremtése területén is megegyeztek a legfontosabb kérdésekben.

Konklúzióként Somai Miklós elmondta, hogy mivel nem a standard okok (migráció, kereskedelem, és a többi), hanem a mély okok az erősebbek, így az Egyesült Királyság nagy eséllyel az Európai Unión kívül marad. Az ország kilépett az EU egységes piacából, ugyanakkor megmaradt a piacra jutás lehetősége (igaz, rosszabb feltételekkel). A TCA bármelyik fél részéről egyoldalúan felmondható (12 hónap felmondási idővel), és az Ír Protokoll esetében is hozhatók egyoldalú intézkedések.

Összesen mintegy hatvan busz és teherautó feltöltéséhez elegendő üzemanyagot termel naponta az osztrák főváros első zöldhidrogén-üzeme. A hidrogén előállításához kizárólag megújuló energiát használó üzem április elején kezdte meg működését Bécs Simmering városrészében.

Magyarország második legnagyobb tava a kerékpárosok körében népszerű kirándulóhely. A két kerékpáros komp átadásával új attrakcióval, és könnyebben bejárható útvonallal bővül a Tisza-tó turizmusa.

A múlt heti rekord után visszafelé korrigált a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. A BUX gyengélkedéséből a Magyar Telekom kivételével a vezető részvények is kivették részüket.