Világszerte 2,1 milliárd ember túlsúlyos, közülük 671 millió pedig már elhízottnak számít, mivel testtömegindexük 30 vagy annál magasabb. Testsúlyuk nemcsak a közérzetüket befolyásolja, de óriási egészségügyi kockázatot is jelent. Az érintettek ugyanis gyakran szenvednek szív- és érrendszeri betegségektől és cukorbetegségtől.
Ezzel párhuzamosan még mindig nagyon gyakori az elhízás stigmatizálása: az érintetteket nem tájékoztatják időben a lehetséges kezelésekről, illetve megnehezítik a hozzáférésüket ezekhez. Noha létezik gyógyszeres kezelés a testsúly csökkentésére, az osztrák egészségbiztosítás például nem finanszírozza a gyógyszereket, a bariátriai (túlsúlycsökkentő) műtétekhez pedig főorvosi hozzájárulás és számtalan szakvélemény kell. Noha súlyos elhízás esetén hosszú távon a gyomor-bypass a leghatékonyabb megoldás – a legtöbb beteg tíz évvel a műtét után még mindig alacsonyabb súllyal él, mint előtte –, Ausztriában évente csupán az elhízottak kevesebb mint öt százalékánál végzik el ezt a beavatkozást.
A WHO adatai szerint világszerte évente 2,8 millió ember hal bele az elhízás következményeibe, ráadásul tapasztalatok szerint az elhízottak esetében sokkal súlyosabb például a koronavírus-fertőzés lefolyása is. Ezek a felismerések világszerte cselekvésre késztették az országokat: Nagy-Britanniában például különböző programokat indítottak az elhízás csökkentésére a lakosság körében, Olaszországban, Németországban, Portugáliában és Hollandiában pedig törvénybe foglalták, hogy az elhízás betegség és az érintetteknek joga van a kezeléshez.
A Bécsi Orvosi Egyetem, a MedUni Wien és a Bécsi Általános Kórház, az AKH szakértői most egy olyan platformot szeretnének életre hívni, amelynek segítségével az érdeklődők pontosan tájékozódhatnának az elhízásról mint betegségről, annak következményeiről és kezelési lehetőségeiről.
