Az idei év első hónapjában is folytatódott az enyhén negatív trend, az üzleti szféra és a fogyasztók kilátásai is romlottak decemberhez képest a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése szerint, igaz, mindkét esetben csak a statisztikai hibahatáron belül. A GKI konjunktúraindexe ezzel együtt 19 havi mélypontjára csúszott. A gazdálkodási környezete kiszámíthatósága azonban némileg javult.
A GKI üzleti bizalmi indexe januárban a statisztikai hibahatáron belül csökkent, de ezzel is 50 havi mélypontjára csúszott. Az ipari és az építőipari bizalmi index hibahatáron belül emelkedett az előző felméréshez képest. Ugyanakkor a kereskedelmi index enyhén, az üzleti szolgáltatók bizalmi mutatója jelentősen esett. Továbbra is a kereskedelem a legkevésbé és az üzleti szolgáltatások a leginkább derűlátó szektor.
Romlott az üzleti hangulat
A foglalkoztatási indikátor, ami a vállalkozások összesített foglalkoztatási hajlandóságát jelzi, januárban némileg csökkent decemberhez képest, és így a mutató 19 havi mélypontra esett. Az iparban, az építőiparban és a szolgáltatások terén romlottak a foglalkoztatási szándékok az előző hónaphoz képest, míg a kereskedelemben javuló kilátásokkal lehetett találkozni. A következő három hónapban a vállalkozások 9 százaléka készül a létszám bővítésére, miközben 14 százalékuk elbocsátásokat tervez.
A gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélésében – kéthavi romlás után – januárban érezhető javulás következett be decemberhez képest. Az ár indikátor, ami az üzleti szféra árképzési terveit sűríti egyetlen számba, az idei első hónapban enyhén csökkent az előző hónaphoz képest. Csak a kereskedelemben erősödtek az áremelési szándékok, a többi ágazatban gyengültek. A következő három hónapban a cégek fele szeretne árat emelni, míg árcsökkentésre mindössze 5 százalékuk készül.
A GKI fogyasztói bizalmi index a március-szeptemberi időszakban alig változott, majd a tavalyi őszi hónapokban érezhető csökkenésbe kezdett. A decemberi pozitív korrekciót követte a januári enyhe csökkenés. A lakosság az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetét kissé jobbnak érezte, mint az előző hónapban. Ugyanakkor a következő 12 hónapra vonatkozó saját pénzügyi kilátásait, illetve az ország gazdasági helyzetét is romlónak értékelte. A nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése havi alapon nem változott. A lakosság inflációs várakozása kissé csökkent, míg a munkanélküliek számának várható alakulását illető kilátás enyhén javult az elmúlt év utolsó hónapjához képest.
Már látja a fényt a Századvég konjunktúraindexe
Némileg eltérő eredményt mért a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025. januári felmérése, a lakosság gazdasági közérzete 0,1 indexponttal csökkent, miközben a vállalatok gazdasági várakozása jelentősen, 2,3 indexponttal kedvezőbbé vált az előző hónapban mért értékéhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –16,1-re gyengült, a vállalati mutató értéke pedig –12,9-re erősödött. A januári felmérésben a háztartások véleményének pozitív irányú módosulása leginkább a nagyobb kiadásainak jövőbeni tervezésénél mutatkozik meg. A vállalatoknál pedig a legnagyobb mértékű változás a cégek iparági kilátásának markáns javulásában jelent meg. A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság okozzák. A gazdasági várakozások jelentős javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex alindexei közül egy javult, három pedig gyengült az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke ugyanakkor az előző havi –1,0-ről – 2,4-re gyengült. A gazdasági környezet érzékelése januárban az előző havi –27,1 pontos értékről –27,9-re, az inflációs folyamatok észlelését jelző alindex pedig –64,3-ről –66,0-ra csökkent. Mindeközben erősödött az anyagi helyzet megítélése –12,2-ről –10,3-ra. A legnagyobb pozitív irányú elmozdulásnak az tekinthető, a decemberben mért értékhez képest, hogy a háztartások közül jelentősen többen terveznek a következő évben nagyobb kiadást.
A lakosság konjunktúraérzetét végzettség szerint vizsgálva megállapítható, hogy a négy kategóriából egyben jelentős gyengülés volt detektálható, míg háromban gazdasági közérzetjavulás volt megfigyelhető. A legfeljebb általános iskolai végzettségűeknél a konjunktúraindex 6,0 indexponttal –19,0 indexpontra romlott. A szakiskola vagy szakmunkás érettségivel rendelkezőknél, középiskolát végzetteknél továbbá a felsőfokú végzettségűeknél a konjunktúraérzet kedvezőbbé vált (rendre 0,2, 3,5, 0,6 indexponttal). Összességében így a –14,7 indexpont a középiskolai végzettségűeknél a legoptimistább értéket jelenti, melyet a felsőfokú végzettségűek –15,1, a szakiskolai vagy szakmunkás érettségivel rendelkezők –16,3, majd pedig az általános iskolai végzettségűek –19,0 indexpontja, azaz aktuális gazdasági közérzete követ.
A vállalati felmérés esetében az összes alindex értéke nőtt. A termelési környezet alindex januárban –9,5-ről –7,6 indexpontra javult, az iparági környezet értéke –6,2-ről 1,0-re, a gazdasági környezet alindex értéke az előző havi –30,5-ről –29,0-re, továbbá az üzleti környezet mutatója –25,0-ről –22,6-ra javult.
A legnagyobb pozitív változás a vállalatoknál 2025 januárjában az iparági kilátásjavulásoknál volt megfigyelhető. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Véleménye szerint hogyan alakulnak az Ön iparágának kilátásai a következő 1 évben?” januárban a vállalatok vezetői összességében jelentősen kedvezőbb válaszokat adtak a decemberihez képest. Ebben a hónapban ugyanis a vállalatok 3,4 százaléka jelezte (a decemberi 1,6 százalék után), hogy nagymértékben javulnak az iparágának kilátásai. Továbbá 25,1 százalék kismértékű javulást prognosztizál (+2,5 százalékpont a decemberi arányhoz képest), míg 41,4 százalékuk (+4,1 százalékpont) változatlan iparági kilátásokkal kalkulál. Kismértékben romló kilátásokkal a megkérdezett vállalatok 21,2 százaléka (-6,2 százalékpont), míg jelentősen romló iparági kilátásokkal a vállalatok 7,0 százaléka (-2,2 százalékpont) tervez.
A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy az összes szektor esetében javult átlagosan a konjunktúraérzet. Ebben a hónapban az építőiparban tapasztaltuk a legnagyobb indexjavulást (+9,4 indexpont). Az iparban 5,7, a kereskedelemben 2,8 a mezőgazdaságban 1,2, míg a szolgáltatásoknál 0,4 indexpontos javulást mértünk. Ebben a hónapban a mezőgazdaságban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (–6,2), míg a leggyengébbet a szolgáltatásoknál (–14,6).
