Az év első hónapjában a fogyasztói várakozások rég nem látott magasságokban jártak, az üzleti várakozások ugyanakkor minimálisan visszaestek a GKI konjunktúraindexe szerint, amely januárban bő 2 ponttal emelkedett decemberhez képest. Ez a mutató legutóbb 2022 júliusában, az energiaválság előtti utolsó hónapban állt ilyen magasan.
Az üzleti világ hangulata egyáltalán nem javult januárban, sőt, a GKI üzleti bizalmi indexe hibahatáron belül, 1 ponttal csökkent. Az idei első hónapban csupán az iparban következett be érezhető negatív változás (2 pontos esés), a másik három szektorban lényegében változatlanok maradtak a vállalatok kilátásai a tavalyi év utolsó hónapjához képest. Az iparban a teljes rendelésállomány megítélése alig változott, a saját termelésű készletek szintje kissé emelkedett, és a következő három hónapban várható termelési kilátás romlott. Az építőiparban a rendelésállomány értékelése jelentős mértékben javult, de a foglalkoztatási várakozások visszafogottabbakká váltak. A kereskedelemben nőtt az előző három hónap üzletmenetével való elégedettség, de a készletek magasabbak lettek és a következő három hónapban várható meg-rendelések megítélése is romlott. A szolgáltató ágazatban az előző három hónap üzletmenetének megítélése kedvező irányba változott, de a következő három hónapra vonatkozó forgalmi várakozás romlott decemberhez képest, miközben a foglalkoztatási tervek nem változtak.
A GKI fogyasztói bizalmi indexének értéke januárban közel kétéves csúcsára emelkedett. A lakosság mind az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetét, mind a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásait erősen javulónak értékelte. A vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága januárban csak hibahatáron belül romlott, a létszám bővítését és csökkentését tervezők aránya érdemben nem különbözik egymástól. A derűlátók alkotják a többséget a kereskedelem és az üzleti szolgáltatások területén, míg az iparban és az építőiparban a borúlátók.
Az üzleti szféra összesített áremelési tervei a decemberi markáns erősödés után az idei első hónapban kissé tovább emelkedtek, a kereskedelemben azonban némileg csökkentek. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága kissé kedvezőbbé vált, s így e mutató féléves csúcsára emelkedett. A magyar gazdaság várható helyzetére vonatkozó várakozások – december után – januárban is sokat javultak, csaknem kétéves rekordot értek el, de még így is a pesszimisták vannak jelentős többségben az optimistákkal szemben.
Hasonló tendenciákat mért a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. januári felmérése is, amely szerint a lakosság gazdasági közérzete 3,3 indexponttal emelkedett, miközben a vállalatok gazdasági várakozásai 1,0 indexponttal csökkentek az előző hónapban mért értékhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –11,9-re erősödött, a vállalati mutató értéke pedig –11,7-re gyengült. A két értéket hosszabb időtávon vizsgálva javuló tendencia látható, ugyanis a 2022. decemberi értékhez képest a lakossági index 18,0, a vállalati index 10,2 indexponttal növekedett.
A januári felmérés alapján markáns pozitív változásként a lakosság azt jelezte, hogy több terméket és szolgáltatást vásárolt az elmúlt évben, mint egy évvel azelőtt. A vállalatok pedig a jövőbeni beruházási szándékukat tekintve fogalmaztak meg pozitív véleményt. A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását az orosz–ukrán háborúval, az izraeli háborúval, a magasabb inflációs környezettel, és a gazdasági bizonytalansággal magyarázzák a Századvég elemzői.
Januárban a lakossági konjunktúraindex valamennyi alindexe javult az előző havi értékéhez képest, és összességében az index jelentős mértékben emelkedett a decemberi értékével összevetve. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –1,2-ről immár újra pozitív tartományba kerülve 3,5-re változott. A háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése tovább javult a kedvező tényadatok miatt is, és a mutató a decemberi értékéhez képest –81,3-ről –80,0-ra emelkedett. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –18,3 pontos értékről –14,4-re javult, míg az anyagi helyzeté – 12,5-ről –10,3-ra erősödött.
A vállalati felmérés esetében mind a négy alindex értéke visszaesett. A gazdasági környezet mutatója jelentősebben, az előző havi –15,9-ről –17,3-re, az iparági környezeté –2,2-ről –5,0-re, az üzleti környezet mutatója –19,0-ről –20,5-re, továbbá a termelési környezeté enyhén, –9,0-ről –9,5-re romlott.
Az ágazati bontást vizsgálva megállapítható, hogy két szektor esetében emelkedett átlagosan a konjunktúraérzet. A mezőgazdaságban +1,4, az iparban +4,8 indexpontot javult, míg a kereskedelemben –0,5, a szolgáltatásoknál –2,2 és az építőiparban –1,3 pontos indexértékváltozás jellemezte átlagosan a vállalatok gazdasági közérzetének módosulását decemberről januárra. Az ipari vállalatok esetében a költségvetés ÁFA-bevételeinek jelentős emelkedése már jelezte a nagyobb forgalmat, ezzel is magyarázható a kedvezőbb konjunktúraérzet. Továbbá ösztönzést jelenthettek az Nemzetgazdasági Minisztérium által az utóbbi hónapban bejelentett növekedésösztönző lépések a Széchenyi Kártya Program kibővítése és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretének 1200 milliárd forintra emelése és folytatása.
