Októberben a fogyasztói várakozások érezhetően javultak, miközben az üzleti kilátások valamelyest romlottak, a GKI konjunktúraindexének értéke összességében nem változott szeptemberhez képest. A cégek viszonylag kedvező foglalkoztatásra és árakra vonatkozó várakozásai sem módosultak érdemben az előző hónaphoz képest – derült ki a GKI felméréséből.
Az üzleti bizalmi index szeptember után októberben is csökkent, ezúttal 1,5 ponttal. Habár a változás hibahatáron belül maradt, az üzleti index megközelítette idei mélypontját. A második őszi hónapban az iparban romlottak, az építőiparban javultak az ágazati kilátások, míg a kereskedelem és a szolgáltatások terén nem változtak érdemlegesen. Az iparban a teljes rendelésállomány és a saját termelésű készletek értékelése érezhetően romlott szeptemberhez képest, míg a következő 3 hónapban várható termelési kilátás gyakorlatilag nem változott. Az építőiparban a rendelésállomány megítélése nagymértékben javult, a foglalkoztatási várakozás stagnált. A kereskedelemben az előző 3 hónap üzletmenetének értékelése kissé kedvezőbb lett, a készletek szintje, illetve a következő 3 hónapban várható megrendelések megítélése nem változott. A szolgáltató szektorban az előző három hónap üzletmenetének megítélése és a forgalmi várakozás sem módosult érdemben szeptemberhez képest.
Ezzel egyidejűleg a lakosság hangulatának előző havi romlása átmenetinek bizonyult, a fogyasztói bizalmi index októberben 4 ponttal nőtt havi alapon, és ezzel 18 havi rekord szintre jutott.
A lakosság saját pénzügyi helyzetének alakulását az elmúlt és a következő 12 hónapra vonatkozóan is markánsan javulónak ítélte, míg a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető pénzének megítélése mérsékelten lett kedvezőbb.
A cégek foglalkoztatási hajlandósága októberben nem változott az előző hónaphoz viszonyítva, az elbocsátást és a létszám bővítését tervezők aránya gyakorlatilag megegyezett. Az építőiparban a borúlátók vannak többségben, a szolgáltató szférában pedig az optimisták vannak a többségben. Az ipar és a kereskedelem területén ez a két arány megegyezik. A lakosság munkanélküliségtől való félelme érezhetően csökkent szeptemberhez képest.
Az üzleti szféra összesített áremelési tervei az év tizedik hónapjában nem változtak (az iparban enyhén csökkentek, az építőiparban valamelyest nőttek az áremelési törekvések), miközben a fogyasztók inflációs várakozása némileg erősödött szeptemberhez képest. Másként látja a vállalkozó szféra és a lakosság a magyar gazdaság várható jövőbeli helyzetét is: míg az előbbi véleménye enyhén romlott, addig az utóbbiaké tovább javult.
Mind a lakosság, mind a vállalkozások konjunktúraérzete javult a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. októberi felmérésének eredményei alapján. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index ugyanis –23,0-ról –18,8-re nőtt, a vállalati mutató pedig –17,5-ről –15,5-re erősödött. A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását az orosz–ukrán háborúval, a magasabb inflációs környezettel, és a gazdasági bizonytalansággal magyarázzák. Az elemzőcég szerint a konjunktúraérzet jelentősebb javulására akkor van esély, ha a háború véget ér, az infláció tovább mérséklődik, a kamatkörnyezet is kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki. A kamatkörnyezet változása hamarosan megindulhat, ugyanis a Magyar Nemzeti Bank kedden 75 bázisponttal, 12,25 százalékra csökkentette az alapkamatot.
A lakossági konjunktúraindex három alindexe javult, egy pedig romlott az előző havi értékéhez képest, ami összességében javulást eredményezett szeptemberhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –5,9-ről immár újra pozitív értékűre, 0,4-re változott. A háztartások a legnegatívabban az inflációs folyamatokat ítélik meg, ez a mutató kis mértékben romlott a szeptemberi értékéhez képest, hiszen –84,7-ről –85,8-re csökkent. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –30,4 pontos értékről –26,9-re, míg az anyagi helyzeté –20,9-ről –17,1-re javult.
A legnagyobb pozitív elmozdulásnak tekinthető a lakossági konjunktúrakutatásban az a tény, hogy a megkérdezettek átlagosan többet dolgoznak. Októberben a legnagyobb negatív irányú elmozdulás a lakosság esetében a forint-euró árfolyam következő egy évben várható alakulását illetően volt tapasztalható.
A vállalati felmérés esetében mind a négy alindex értéke kedvezőbbé vált. A gazdasági környezet mutatója jelentősebben, az előző havi –31,9-ről –28,0-re, az üzleti környezet mutatója –26,6-ről –25,1-re és az iparági környezeté –11,9-ről –9,4-re nőtt, addig a termelési környezeté enyhébben –11,9-ről –10,7-re javult.
A vállalatok a legnegatívabban a termékeik elmúlt egy évre vonatkozó áralakulását ítélték meg. A megkérdezett vállalatvezetők válaszai alapján ugyanis egy egyértelmű kismértékű árcsökkenést mutat szeptemberről októberre a felmérés. A szeptemberi után egyfelől 1,2 százalékponttal kevesebben mondták azt, hogy 7 százalék feletti termékár-növelést hajtottak végre, míg 1,9 százalékponttal többen nyilatkoztak 1 százaléknál kisebb termékár-emelésről.
A leginkább pozitív irányú változás a vállalatoknál Magyarország gazdasági helyzetének a következő egy évre vonatkozó várakozásai kapcsán alakult ki. Miközben szeptemberben a jelentősen romlik választ a megkérdezett vállalati vezetők 18,9 százaléka adta, addig októberben ez az arány már csak 14,4 százalék volt. A kismértékben romlik kategóriát 28,9 után 26,8 százalék, a nem változik kategóriát 22,0 százalék után 24,6 százalék prognosztizál. Kismértékben javul választ szeptemberben a vállalatok 22,7 százaléka után októberben 26,1 százaléka adta, a jelentősen javul választ pedig a vállalatok a szeptemberi 2,8 százalék után a 3,3 százaléka jelölte meg.
