A lakosság optimistább, a vállalatok többsége pesszimistább lett

A lakosság optimistább, a vállalatok többsége pesszimistább lett

Felemás folyamatokat mutat az augusztusi konjunktúraindex. A GKI és a Századvég is a lakosság derűlátóbbá válását jelzi, a cégek esetében már árnyaltabb a kép.

Augusztusban érezhetően javultak a magyar lakossági és üzleti várakozások, ennek következtében öthavi csúcsra jutott a GKI konjunktúraindexe öthavi csúcsára jutott fel. Az év nyolcadik hónapjában a cégek viszonylag kedvező foglalkoztatási és áremelési szándékai érdemben nem változtak júliushoz képest.

A GKI üzleti bizalmi index júliust követően augusztusban is emelkedni tudott, azonban a júniusi visszaesést még nem sikerült korrigálni. Az utolsó nyári hónapban az építőipar kivételével javultak az ágazati kilátások. Az iparban az elmúlt háromhavi termelés értékelése kedvezőbb lett, a rendelésállomány megítélése nem változott, míg a készleteké kedvezőbb lett és a termelési kilátások is érezhetően javultak. Ugyanakkor az építőiparban az előző háromhavi termeléssel való elégedettség és a rendelésállományok értékelése is jelentősen romlott. A kereskedelemben az eladási pozíció értékelése kedvezőtlenebbé vált, a rendelésállomány megítélése az előző havinál jobb lett, miközben változatlan készletekről számoltak be a válaszadók. A szolgáltató ágazatban az általános üzletmenet megítélése ugyan romlott, de a közeljövőre vonatkozó forgalmi várakozások enyhén javultak. A legpesszimistább ágazat jelenleg egyértelműen az építőipar, de elég borúlátók a kereskedő cégek is.

A lakosság hangulata a nyári hónapokban folyamatosan javult, így a GKI fogyasztói bizalmi index augusztusban 16 havi csúcsára ért fel. Az ezt alkotó mutatók mindegyike pozitív irányba változott. A saját pénzügyi helyzet elmúlt 12 hónapi alakulásának értékelése és a következő 12 hónapra vonatkozó várakozás egyaránt érdemben javult. A nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető pénzének megítélése is kedvezőbbé vált.

A vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága augusztusban tovább emelkedett, az elbocsátást és a létszám bővítését tervezők aránya lényegében megegyezett. Azonban a borúlátók vannak többségben az iparban és az építőiparban, miközben a kereskedelemben és a szolgáltató szférában a derűlátók alkotják a többséget. A lakosság munkanélküliségtől való félelme csak hibahatáron belül változott júliushoz képest.

Szintén a hibahatáron belül változtak az üzleti szféra áremelési tervei, valamint a fogyasztók inflációs várakozásai is az előző hónaphoz képest.

A magyar gazdaság jövőbeli helyzetének megítélése az üzleti szférában alig változott, míg a lakosság kissé optimistábbá vált.

A lakosság konjunktúraérzetének kedvezőbbé válását jelzi a Századvég Konjunktúrakutató augusztusi felmérése is. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –22,5-ről –21,4-re emelkedett, azonban a vállalati mutató értéke nagyobb mértékben, –16,2-ről –19,3-re esett vissza. A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását továbbra is az orosz–ukrán háború kedvezőtlen gazdasági hatásaival, és a magasabb inflációs környezettel magyarázzák a szakértők.

A lakossági konjunktúraindex kettő alindexe romlott, kettő pedig javult az előző hónaphoz viszonyítva. A legkedvezőbb is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke a júliusi –4,8-ről –3,2-re változott. Legnegatívabban a háztartások az inflációs folyamatokat ítélik meg, júliusról augusztusra –84,3-ről –85,3-re gyengült. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –29,4 pontos értékről –30,3-re romlott, míg az anyagi helyzeté –21,1-ről –18,9-re korrigált.

Századvég konjunktúraindex 2023 augusztus
Forrás: Századvég

A vállalati felmérés esetében mind a négy alindex értéke gyengébb lett, mint egy hónappal korábban. A gazdasági környezet mutatója jelentősebben, az előző havi –29,2-ről –34,7-re, az üzleti környezet mutatója –25,2-ről –29,3-re és az iparági környezeté –11,4-ről –15,6-re csökkent, addig a termelési környezeté enyhébben –11,1-ről –13,0-ra romlott.

A vállalatok esetében a legnegatívabb véleménymódosulás Magyarország elmúlt évbeni versenyképességének alakulására vonatkozóan fogalmazódott meg.

Ugyanis a vállalatvezetők prognózisai szerint tapasztalható egy elmozdulás a gyengébb versenyképesség érzékelése felé.

A vállalatoknak a jelentősen romlott kategóriát augusztusban 29,1 százaléka (3,1 százalékponttal többen), míg a kismértékben romlott kategóriát 28,9 százaléka (2,5 százalékponttal többen) érzékelte. Az eltolódás a nem változott kategória 22,7 százalék (–1,5 százalékpont), a kismértékben javult 10,7 százalék (–4,2  százalékpont) és a jelentősen javult 2,0 százalék (–1,2 százalék) kategóriák csökkenő arányai mellett értelmezhetőek.

A legink��bb kedvező változás a vállalatoknál az elmúlt 1 évben végrehajtott vállalati beruházások révén valósult meg. A júliusi 30,8 százalékos arány után ugyanis augusztusban 2 százalékponttal többen, a megkérdezett vállalatok 32,8 százaléka jelezte, hogy az elmúlt évben beruházást hajtott végre.

Egy friss kutatás a digitalizáció szerepét vizsgálták a fenntarthatósági célok elérésében. E szerint a cégek többsége adathiánnyal szembesül, és ha rendelkezésre is áll az adat, nem tudnak mit kezdeni vele. A mesterséges intelligencia használatától ezen a téren is sokat várnak.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe történelmi csúcsot ért el, majd zuhanórepülésbe kezdett. A BUX eséséhez a vezető részvények is hozzájárultak, egyedül a Mol zárta pluszban a hetet.