A NAV általánosságban elvárja az üzleti partnerek ellenőrzését. Ha üzleti partnerünk valamilyen adókijátszással érintett és az adóhatóság szerint nem ellenőriztük megfelelően, akkor megtagadhatja az áfalevonási jogot és bírságot is kivethet. Természetesen a vállalatok tehetnek azért, hogy elkerüljék ezt a kockázatot. Az adóhatósági és bírósági gyakorlatban általános és adott ügylettől függő, speciális ellenőrzés is létezik.
Az általános ellenőrzés alaplépései könnyen elvégezhetőek a nyilvános adatbázisok segítségével. Ezeknek a cégnyilvántartásban és az adóhatóság honlapján elérhető nyilvántartásokban található információk segítségével
ellenőrizhető, hogy létező cégről van-e szó, van-e érvényes adószáma, hány alkalmazottja van az adott cégnek, köztartozásmentes adózónak minősül-e, vagy van-e bármilyen nyilvántartott adótartozása.
Amennyiben a partnerrel kapcsolatosan a fenti adatbázisok nem tartalmaznak negatív információt, úgy az ellenőrzés első fázisán már túl is vagyunk.
Ugyanakkor léteznek kissé specifikusabb, és az adott ügylettől függően esetről-esetre változó lépések is.
Először is elvárt az, hogy tudjam kivel állok kapcsolatban az üzleti tárgyalások során. Amennyiben nem a cég ügyvezetőjével, úgy ellenőrizni kell, hogy mi alapján jár el. Ez azt jelenti, hogy adott esetben el kell kérni a meghatalmazását. Fontos továbbá, hogy ismert piaci szereplőről van-e szó
– ismertette Ramocsa Dávid, a Deloitte Legal adóperes ügyvédje.
Ha egy, a piacon korábban ismeretlen szereplővel kerül kapcsolatba egy cég, a hatóságok elvárják, hogy mélyebb vizsgálódást folytasson le. Ebben a körben értékelik, ha referenciákat gyűjt be az iparágban az érintett cégről, valamint ha alaposabban utánajár annak, hogy a cég adottságai, tárgyi és személyi feltételei alapján képes-e a kínált szolgáltatás ellátására. Szélsőséges esetben a vizsgálat akár az üzleti partner alvállalkozójára is kiterjedhet.
Született már olyan bírósági ítélet, amely kimondta, hogy amennyiben valaki nagyon speciális szolgáltatást vesz igénybe, amely nyújtására nagyon kevesen képesek és tudja, hogy az üzleti partnere alvállalkozót vesz igénybe, úgy ebben az esetben az alvállalkozót is meg kell vizsgálnia
– hívta fel a figyelmet Ramocsa Dávid.
Az adott szolgáltatás jellegének is lehet jelentősége. Amennyiben egy olyan területről van szó, amelyet az adóhatóság kiemelten kockázatosnak tart, az ellenőrzés mélységének is ehhez kell igazodnia. Olyan humán erőforrás igényes területeken például, mint a takarítás vagy őrzésvédelem, elvárás annak ellenőrzése, hogy van-e elegendő munkavállalója a partnernek a feladat ellátására. Amennyiben nincs, az adóhatóság elvárása szerint annak is utána kell járni, hogy ennek a pótlására alvállalkozókat vagy munkaerő-kölcsönzést vesz-e igénybe a társaság.
A szektorspecifikus ellenőrzésen túl vannak olyan piacok, amelyeket az adóhatóság kiemelten kockázatosnak tart. Ilyen például a műtrágya, étolaj, cukor, elektronikai termékek, műanyag-granulátum kereskedelme. Amennyiben a potenciális partner ezen a piacon tevékenykedik, úgy még mélyebb ellenőrzést vár el a hatóság.
Szintén fontos elvárás az ellenőrzési lépéseket megfelelő dokumentálása, mivel egy esetleges vita esetén ezeket nagyobb súllyal értékeli a NAV, mint egy szóbeli nyilatkozatot.
