Hasznos a mesterséges intelligencia, de a manipulálása hatalmas károkat okozhat

Hasznos a mesterséges intelligencia, de a manipulálása hatalmas károkat okozhat

A régóta beharangozott AI-forradalom tavaly év végén tarolta le a világot, az emberként kommunikáló ChatGPT-vel pedig napjainkban már több mint 100 millióan beszélgetnek világszerte. Digitális hitelesség nélkül azonban káoszba vezethet a technológia.

A mesterséges intelligencia az elmúlt hetekben-hónapokban kiemelt figyelmet kapott, ám valójában már jóval régebb óta a digitális korszak sztárjává vált. Segített minket abban, hogy éppen azokkal a termékekkel találkozzunk a webáruházakban, melyekre online viselkedésünk alapján tényleg szükségünk van, tartalmakat ajánlott nekünk a videómegosztó platformokon, és már társaloghattunk is vele néhány kérdés erejéig az ügyfélszolgálatokat kiváltó chatbotokon keresztül.

Napjainkban már a vállalatok mintegy 35 százaléka használ valamilyen AI-alapú eszközt és a becslések szerint a technológia piaca 2030-ra meghaladhatja az 1 500 milliárd dolláros álomhatárt. Mégis sokáig várattak magukra az olyan megoldások, melyek szinte teljesen emberiek, azaz a legkülönbözőbb témákban képesek velünk kommunikálni és tartalmakat előállítani olyan információkból, melyeket korábban elsajátított és melyeket folyamatosan tanul tőlünk.

A ChatGPT éppen ezt hozta el nekünk, ha pedig valós időben összeeresztik a technológiát a mindent tudó internettel, megállíthatatlan lesz. Éppen itt a bökkenő: vajon ki mondja majd meg, hogy hiteles-e a mesterséges intelligencia által birtokolt tudás?

Cégeket vagy akár társadalmakat hozhat nehéz helyzetbe az eltérített AI

Az AI hamarosan a mindennapok kikerülhetetlen részévé válik és üzleti alkalmazások egész sora épülhet majd a megoldásra. A tartalomgyártás mellett akár a szövegek lokalizálásában, emailek megírásában, prezentációk és adatbázis-elemzések villámgyors elkészítésében, dokumentumok ellenőrzésében, de akár komoly vállalati döntések meghozatalában is segítheti a gazdasági szereplőket, míg a hétköznapi emberek számára a legalapvetőbb információforrássá válhat.

Jól látható, hogy szinte mindenkinek érdekében állhat egy ilyen nagy hatalommal bíró digitális eszköz befolyásolása, ráadásul a neurális hálók sajátja, hogy nem látjuk pontosan, mi zajlik bennük, így ha valaki valótlan vagy hibás információt tanít meg neki, szinte visszakövethetetlen, hogy hol csúsztak meg a fogaskerekek. Épp emiatt, legyen szó szándékos hackertámadásról, üzleti érdekekről vagy éppen jó szándékú munkavállalóról, aki rossz adatokat adott át az AI-nak, a károk igen komolyak lehetnek.

„Vegyünk néhány gyakorlati példát. Egy előrelátó cég már most elkezdheti manipulálni az elérhető publikus tartalmakat – egyfajta jövőbeli SEO-ként –, hogy amikor a mesterséges intelligenciát összeeresztik az interneten elérhető tudásanyaggal, jobb üzleti pozícióba kerüljön. Vagy nézzünk egy vállalati alkalmazottat, aki egy bizonyos beszállítót részesítene előnyben, ehhez pedig csupán az automatizált döntéshozó alkalmazást kell majd befolyásolnia adott esetben valótlan információkkal. Vannak viszont drámaibb területek is, ahol közvetlenül életeket veszélyeztethet a megbabrált AI: már napjainkban is végeznek műtéteket a mesterséges intelligencia segítségével, ha itt hiba vagy manipulatív beavatkozás történik, az végzetes lehet. Az emberek már most is elvesznek a rájuk zúduló információdömpingben, bizalmatlanok, nem tudják, mit hihetnek el és mit nem – ha erre a digitális útvesztőre ráeresztjük az AI-t, az könnyen káoszt teremthet” – mondja Hortobágyi Ágoston digitális stratéga.

Mielőbb lépni kell, hogy a mesterséges intelligencia tiszta maradhasson

Úgy tűnik tehát, hogy a hitelesség a mesterséges intelligencia térnyerésével még fontosabb lesz, ehhez pedig mihamarabbi változásnak kell elindulnia abban, ahogy a digitális térben létezünk.

Míg a fizikai térben jól behatárolt szabályok és törvények szerint élünk, szórakozunk, dolgozunk, online leírhatunk szinte bármit, arc nélkül mondhatunk sértő véleményt másokról a közösségi oldalakon vagy tehetünk közzé képeket, videókat az azon szereplők kifejezett engedélye nélkül. Elengedhetetlen, hogy mihamarabb bevezessük a digitális személyazonosságot, mellyel minden, az online térben létrehozott információt és cselekedetet valós személyhez rendelhetünk, így azok hitelességéért mindenképpen felelősséget vállal valaki. Ezzel már a keletkezésükkor azonosíthatóvá válnak azok az adatok, melyek a mesterséges intelligencia és a társadalmak jövőbeli tudásanyagának alapját adják – fejtette ki a szakértő.

A probléma megoldására több kezdeményezés is indult a közelmúltban: februárban az Európai Bizottság közzétette az európai digitális személyazonossági tárca (EUDI-tárca) megvalósításához szükséges közös uniós keretrendszer első változatát, a magyar kormány pedig tavaly december végén fogadta el a Nemzeti Digitális Állampolgárság Programot, mely első lépésként többek között elektronikus tárca, digitális postaláda, elektronikus dokumentumtár és aláírás létrehozásáról is rendelkezik.

Nem utolsó sorban itt is meg kell említenünk, hogy az emberek éppen attól félnek, amit nem értenek, ezért mind szélesebb társadalmi körben, mind az AI-megoldásokat alkalmazó vállalatok munkavállalói körében kulcsfontosságú az edukáció. Ha megértjük, hogyan működik a technológia és azt is, hogy a mesterséges intelligencia is manipulálható, tudatosabban használhatjuk majd és tisztán láthatjuk az esetleges veszélyeket is – zárta gondolatait Hortobágyi Ágoston.

Az 18 éves indiai nagymester az utolsó, 14. partiban szerezte meg a győzelmet. Viswanathan Anand után Dommaraju Gukesh a második indiai világbajnoka a sportágnak.