Az EU szabályozná az egyre gyorsabban terjedő mesterséges intelligenciát

Az EU szabályozná az egyre gyorsabban terjedő mesterséges intelligenciát

Életünk egyre több területén veti meg a lábát a mesterséges intelligencia. Az Európai Unió már dolgozik a technológia megfelelő szabályozásán is.

Bár sokak számára futurisztikusnak tűnhet a mesterséges intelligencia, azonban szinte már mindannyian találkoztunk vele, akkor is, ha nem tudunk róla. Ha valaki vásárolt már az Amazonon, rákeresett a Google Mapsen hol van a legközelebbi benzinkút, vagy megnézett egy Netflix által ajánlott filmet, akkor már elmondhatja magáról, hogy kapcsolatba került a Mesterséges Intelligenciával.

Az MI olyan technológia, amely az emberekre jellemző intelligenciát tükröz, nem csak robotokból és chatbotokból áll, így többek között amikor egy számítógép lemásolja az emberi viselkedést, akkor az a cselekedet mesterséges intelligenciának számít. Az 1950-es évektől datálódik az alapja, ami ma már az egyik legmeghatározóbb technológiai trend. Az elmúlt hetekben-hónapokban a publikusan elérhető és tesztelhető generatív MI rendszerek megjelenésével számtalan ember, sajtóorgánum és szakértő kezdett el ezzel foglalkozni, a világ újabb felfordulását vizionálva, az oktatástól az egészségügyön át a gazdaság minden területét lefedve.

A közigazgatásban is elterjedhet a mesterséges intelligencia

Az MI már régóta jelen van az üzleti életben és az egészségügyben is, most pedig a közigazgatásban is egyre nagyobb szerepet kap. Egyértelműen érezhető ez a stratégiai irányok kijelölésénél vagy az Európai Uniós források felhasználását meghatározó szakpolitikai dokumentumok tartalmán. Az MI alapú rendszerek legfontosabb tulajdonsága, hogy képesek nagyobb adatmennyiséget gyorsan feldolgozni, ez pedig hatékonyabbá teszi – többek között – az állami szervezetek működését, lehetővé válik a manuális folyamatok automatizálása, ezáltal az emberi erőforrás csökkentése, átcsoportosítása – ismertette Kész Ákos Tamás, a Königsberg Consulting elemzője.

A szakértő szerint a mesterséges intelligencia által vezérelt rendszerek átírhatják a közigazgatás jövőjét, miközben könnyebbé teszik az emberek mindennapjait.

Az MI által vezérelt rendszerek egyik előnye, hogy a lehető legjobbnak vélt megoldást javasolják, csökkentve a hibák és az emberi tényező okozta problémák lehetőségét. Általuk pontosabb előrejelzéseket kaphatunk a költségekről és a bevételekről, ami lehetővé teszi az állami szervezetek számára a hatékonyabb működést – egészítette ki a szakember.

A mesterséges intelligencia egy aktuálisan felkapott iránya a generatív MI, azaz olyan rendszerek, amelyek a felhasználó által beírt kérések/paraméterek (úgynevezett promptok) alapján gyártanak szöveget (például ChatGPT) vagy képet, videót (például Dall-e 2). Az OpenAI generatív előtanítású (GPT) nyelvi modelljének segítségével a ChatGPT értelmezi és reprodukálja az emberi nyelvet szöveg vagy beszéd formájában.

Mindez egy nagy adatbázis alapján tanul, amelyet felhasznál az emberi válaszokhoz hasonló szövegek generálásához kérdésekre vagy feladatokra adott válaszok formájában. A mesterséges intelligencia fejlődésének szempontjából különösen fontos lépésnek tekinthető, mert rajtuk keresztül valósult meg első alkalommal, hogy nem tech-szakember tudású felhasználók tömege kezdett aktívan használni egy MI rendszert. A végeredmények egyesek szerint bámulatosak, mások szerint egy idő után unalmasak, de az ilyen és ehhez hasonló generált tartalmak majdnem mindenki szerint forradalmasítani fognak számos területet, köztük a közigazgatást is.

Bár ezek a nyelvi alkalmazások továbbra is még fejlődnek, ettől függetlenül már több helyen most is alkalmazzák azokat a köz- és magánszektorban zajló folyamatok javítására. Ilyen például a robotizált folyamatautomatizálás, amely tehermentesíti a kormányzati alkalmazottakat, a vevőszolgálatok botokkal való kiváltása vagy az előrejelző elemzések használata a bűnügyi statisztikákban.

Rettegni nem kell, de figyeljünk a kockázatokra

Az elemző szerint a mesterséges intelligencia fejlődésével még kifinomultabb és hatékonyabb rendszerek jelenhetnek meg a közeljövőben. Ezzel párhuzamosan azonban az MI alkalmazása kihívásokat is tartogat számunkra, például az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartását, a biztonsági kérdéseket és az emberi tényezőket illetően.

Kiemelt kockázatot jelent az adatbiztonság kérdése, hiszen a bevitt adatokon keresztül tanul a rendszer, ezáltal számos bizalmas információ kerülhet nyilvánosságra. Ide tartozik még az értelmezhetőség hiánya, ugyanis a ChatGPT döntéshozatali folyamata nehezen érthető, indokolható vagy magyarázható. A ChatGPT tanulása egy nagy szöveges adatkészleten alapszik, amely ha nem kellően sokszínű, a modell nem érti vagy nem megfelelően reagálhat különböző perspektívákra.

Már készülőben van az EU-s szabályozás

Az Európai Unió azt tervezi, hogy a hamarosan megjelenő, átfogó MI-rendeletét (AI Act) olyan szabályokkal frissíti, amelyek arra kötelezik az MI-t fejlesztő és alkalmazó vállalatokat, hogy nyilvánosságra hozzák modelljeik belső működését. A szabályozást valószínűleg 2023 második felében fogadják el, és ezt követően a vállalatoknak meg kell felelniük az abban foglaltaknak, ha MI-termékeket akarnak értékesíteni vagy használni az Unióban, különben akár a teljes világméretű éves forgalmuk 6 százalékának megfelelő bírsággal kell számolniuk.

A mesterséges intelligencia az elmúlt években egyre elterjedtebbé vált. Ahogy egyre nagyobb részét képezi a tervezési eszköztárnak, kritikus fontosságú, hogy figyelembe vegyük, hogyan járul hozzá az általános felhasználói élményhez. Csábító lehet, hogy az MI-t előnyei miatt – a skálázhatósága, a rugalmassága és a jobb eredmények ígérete miatt – egyre több helyen használjuk, de ha ezt a tágabb felhasználói kontextus és motiváció figyelembevétele nélkül tesszük, fennáll a veszélye, hogy célt tévesztünk – fejtette ki Kész Ákos Tamás.

Az egyéneknek és a szervezeteknek nem szabad a ChatGPT vagy a mesterséges intelligenciával támogatott munkaerő-képességeket beépíteniük a működésükbe anélkül, hogy ne értenék, hogyan működnek ezek, mit tudnak jól, és hol vannak még korlátok vagy kockázatok. A közigazgatásban különösen fontos, hogy felelősségteljesen használjuk ezeket a technológiákat, hiszen itt kiemeltem védeni kell az állampolgárok adatait és érdekeit – zárta gondolatait a szakértő.

Mint sok más innováció, a ChatGPT is az ijesztő és az izgalmas vékony mezsgyéjén mozog. Könnyű használhatósága és a szervezeti problémák megoldásának lehetősége miatt a mesterséges intelligencia széles körű elterjedését segíti elő. A ChatGPT és más, hozzá hasonló MI-technológiák hozzájárulása a munkakultúrához mindenképpen meghatározó lesz. Ezek a technológiák azonban akkor fognak igazán jól működni, ha az emberi feladatvégzést támogatják, azt egészítik ki.

A BÁV ART legfrissebb műtárgybefektetési indexe alapján az arany ékszerek és a műtárgyak iránti érdeklődés emelkedett az elmúlt időszakban a befektetők körében. A Z-generáció különösen nyitott a műtárgyvásárlásra.

Rohan az idő: szeptember 8-én már a 39. alkalommal rendezték meg a Budapest Félmaratont. A klasszikus, vagyis 21 kilométeres táv, a váltók és a rövidebb távok együttesen több mint tízezer embernek jelentettek aktív kikapcsolódást a nyárias időjárású vasárnapon.

Hazánkban elsőként a BKV tesztelheti a Mercedes-Benz új, elektromos-hidrogén hajtással rendelkező buszát. A járművel az utasok is kipróbálhatják, október 8. és 16. között a 8E buszjárat vonalán találkozhatnak vele a fővárosiak, és ingyenesen utazhatnak vele.

Hétvégén kezdetét veszi a magyarországi terepkerékpáros szezon. Az első versenyre október 12-én Etyeken kerül sor, a három fordulós Cyclocross Challenge első állomásaként.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 1,48 százalékkal gyengült a mögöttünk hagyott héten. A BUX gyengélkedése mellett a vezető részvények is jelentős mínuszokat könyvelhettek el.