A válóperek gyakori szereplőjévé válik a kriptovagyon

A válóperek gyakori szereplőjévé válik a kriptovagyon

Magyarországon akár minden tizedik válópernél fény derülhet arra, hogy házaspár egyik tagja eltitkolt kriptovagyonnal rendelkezik. Ez az arány az előttünk álló évtizedben akár többszörösére emelkedhet.

A válóperes ügyvédek is egyre gyakrabban futnak bele olyan esetekbe, amikor a férj vagy a feleség gyanút fog, hogy a másik fél jelentős mennyiségű kripto megtakarítással rendelkezik, de elhallgatta annak a tényét. Akár több millió forint is kockán foroghat az ilyen ügyekben, ezért gondoskodni kell arról, hogy a bontóperben számításba vegyék a felek a kriptoeszközöket is.

A kriptovalutára úgy kell tekinteni, mint bármilyen más vagyoni értékkel bíró jogra. Ugyan a magyar adóhatóság jelenlegi álláspontja szerint ameddig a kriptót nem váltjuk át forintra, euróra, vagy más fiat (jegybank által kibocsájtott) pénzre, addig önmagában nem hordoz adóztatható értéket, de értéktelennek sem nevezhető, mert átváltva nem jelentéktelen (fiat) pénzt érhet – hívta fel a figyelmet a kettősségre Havas-Sághy Gábor, a Havas-Sághy és Társai Ügyvédi Iroda vezetője.

Hozzátette, hogy a nehézséget a kriptovalutákkal történő tranzakciók – egyébként nem tényleges – anonimitása okozza. A kriptodevizákat digitális kriptotárcákban tartják, amelyek az egyes tranzakciókhoz címeket rendelnek, így ezeket nem is naplózzák személyekhez. Ami tovább nehezíti a felderítést, hogy magát a tárcát akár egy e-mail címmel is létre lehet hozni (bár általában megelőzi egy azonosítás), ennek felderítése pedig igen bonyolult lehet. Ugyanakkor nem lehetetlen.

Hogy derülhet fény az eltitkolt vagyonra?

Havas-Sághy felhívta rá a figyelmet, hogy az úgynevezett blokklánc – amely egy decentralizált és nyilvános főkönyvként működik – rögzíti a mindenkori összes Bitcoin (és más kriptók esetén azokat érintő) tranzakciót, tehát azt is, hogy melyik címről érkezett és melyik címre küldték.

Elsőként érdemes lehet házastársunk bankszámlakivonatait górcső alá venni, ugyanis amennyiben a Bitcoint fiat valutával vásárolták bankkártya használatával, vagy banki utalás során, akkor az illetékes pénzügyi intézmény által kibocsátott bankszámlakivonat kimutatja ezt a tranzakciót. Szintén segítség lehet az az egyre növekvő gyakorlat, hogy egyes nem pénzügyi vállalatok elfogadják a Bitcoint fizetőeszközként, így ha ilyen vállalat által kínált terméket vásároltunk kriptovalutával, akkor a tranzakció máris visszakövethető – tanácsoltak a szakjogász.

Elmondta azt is, hogy a megfelelő digitális tudással rendelkezők akár magánnyomozásba is kezdhetnek a házastársuk ellen, de ennek hiányában érdemes inkább szakértői segítséget kérni. Az ügyvéd pályafutása során találkozott már hasonló esettel, így tapasztalattal, és megfelelő szaktudással rendelkezik ahhoz, hogy minél egyszerűbb, gyorsabb és költséghatékonyabb eszközökkel felderíthető legyen a szóban forgó kriptodeviza-állomány.

Van megoldás: felosztható a kriptopénz is

Annak kapcsán, hogy miként osztható fel a felek között a kriptoeszköz-vagyon, a válóperes ügyvéd azon az állásponton van, hogy ez teljesen egyéni preferencia kérdése. Ugyanis van lehetőség arra, hogy a kriptodevizát osszák szét egyenlő, vagy megegyezés szerinti arányban, de akár arra is van megoldás, hogy fiat valutában kerüljön kifizetésre a kripto-vagyon a felek között.

„Amit minden esetben fontos megtárgyalni, hogy a kriptovaluta mikori árfolyamon és milyen értékben, milyen kriptotárcára vagy bankszámlára kerül kifizetésre. Ezen felül az sem elhanyagolandó, hogy ezekhez a kifizetésekhez hogyan tudunk majd hozzájutni. Az egyeztetési tárgyalások során akár a kriptovaluta fiat valutára történő átváltásáról és annak felosztásáról is meg lehet egyezni” – fűzte hozzá Havas-Sághy Gábor.

A szakjogász azzal zárta gondolatait, hogy tíz éven belül akár tízből nyolc-kilenc válóperes esetben is osztozkodni kell majd a kriptoeszközökön vagy más digitális értéken (például NFT-ken vagy software licenszeken). Ez nem egy elrugaszkodott jóslat, hiszen a kriptók elterjedtsége a kilátásba helyezett szabályozásokkal nőni fog, miközben az emberek egyre nagyobb bizalommal közelítenek a blokklánc technológia felé más területeken is.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

A Budapesti Értéktőzsde idén is folytatta a hagyományt, és ismét összegyűjtött ötven magyar sikertörténetet. A sorozatban kilencedik kiadvánnyal immár 450 cégre nőtt a BÉT50-esek klubja.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe ismét felülteljesítő volt a héten. A BUX csütörtöki a történelmi csúcsát is megdöntötte. A vezető részvények felemás eredményeket értek el.